Horváth Sándor (színművész)
| Horváth Sándor | |
 | |
| Szilágyi Tiborral a Kántor c. sorozatban (1975–76) | |
| Életrajzi adatok | |
| Született |
1932. február 16.[1][2] Pered[1] |
| Elhunyt |
2012. december 17. (80 évesen)[1][2] Budapest[1] |
| Házastársa | Szekeres Ilona (1957–2012) |
| Pályafutása | |
| Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola |
| Aktív évek | 1956–2012 |
| Híres szerepei |
Ottlakán Géza Szomszédok Bokor István Kántor |
| Díjai | |
| Jászai Mari-díj | 1967 |
| Kiváló művész | 1980 |
| Érdemes művész | 1975 |
| További díjak | Kazinczy-díj (1971) SZOT-díj (1974) |
| IMDb-adatlapja PORT.hu-adatlap | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Horváth Sándor (Pered, 1932. február 16. – Budapest, 2012. december 17.) Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész.
Életpályája[szerkesztés]
Horváth Sándor és Barczi Erzsébet gyermekeként született a ma Szlovákiához tartozó Pereden. Főiskolai tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán végezte 1952–1956 között. 1956–57-ben az egri Gárdonyi Géza Színház tagja volt. 1957–1959 között a kaposvári Csiky Gergely Színház színésze volt. 1959–1962 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962–63-ban pedig a Pécsi Nemzeti Színház volt a munkahelye. 1963–1967 között a szolnoki Szigligeti Színházban játszott. 1967–1970 között a Veszprémi Petőfi Színház tagja volt, majd a József Attila Színházé. 15 évig a Színész Szakszervezet elnöke volt. 1990-ben az MDF országgyűlési képviselő-jelöltje, illetve a II. kerület önkormányzati képviselője volt (MDNP).
Magánélete[szerkesztés]
1957-ben feleségül vette Szekeres Ilonát. Két gyermekük született: Ilona (1962) és Máté (1972).
Színházi szerepei[szerkesztés]
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 126; ugyanitt kilencven színházi felvételen is látható.[3]
- Hlesztakov (Gogol: A revizor)
- Malvolio (William Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok)
- Lopahin (Csehov: Cseresznyéskert)
- Zselényi Dezső (Kertész Ákos: Makra)
- Id. Hábetler János (Fejes Endre: Rozsdatemető)
- Eddie Carboe (Arthur Miller: Pillantás a hídról)
- Phil Hogan (Eugene O’Neill: Boldogtalan hold)
- Víg Guszti (Kertész: Névnap)
- Pasztráner (Szomaházy–Békeffi–Lajtai: Mesék az írógépről)
- Palivec (Horváth–Béres–Selmeczi: Svejk vagyok)
- Tiri Dorót (Tamási Áron: Hegyi patak)
- Berci bácsi (Móricz Zsigmond: Rokonok)
- Agamemnon Dandanache (Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél)
- Napó (Göncz Árpád: Pesszimista komédia)
- Dr. Szekeres (Márai Sándor: Kaland)
- Dyles (Márai: Kassai polgárok)
- Tyúkszem (Pablo Picasso: A telibe viszonzott vágyakozás)
- Lala (Szép Ernő: Vőlegény)
- Kétszázezer és egy (Szolnok, 1967)
Filmjei[szerkesztés]
Játékfilmjei[szerkesztés]
|
|
Tévéfilmek[szerkesztés]
Hangjáték, rádió[szerkesztés]
- Sztoev, Gencso: Az arany ára (1972)
- Bez, Helmut: Visszaút (1974)
- Kurt Tucholsky: Helyek a Paradicsomban (1977)
- Pedro Calderon de la Barca: Úrnő és komorna (1977)
- Bözödi György: Nyugtalan pásztorok (1978)
- Szabó Magda: Sziget-kék (1979)
- Janicki, Jerzy: Halálos ítélet (1981)
- Kós Károly: Varjú nemzetség (1983)
- Lázár Ervin: Lenn a kútban (1983)
- Ördögh Szilveszter: Jövőnk árnya (1984)
- Radicskov, Jordan: Kosarak (1984)
- Tar Sándor: Fehér habok (1984)
- Zoltán Péter: Liszt Ferenc Szekszárdon (1984)
- Tarbay Ede: Ketten kézenfogva (1985)
- Kisfaludy Károly: A hűség próbája (1989)
- Gion Nándor: Mint a felszabadítók (1996)
- Fehér Béla: Fültől fülig (2006)
Díjai[szerkesztés]
- Jászai Mari-díj (1967)
- Kazinczy-díj (1971)
- SZOT-díj (1974)
- Érdemes művész (1975)
- Kiváló művész (1980)
- Budapest II. kerület díszpolgára (2013) – posztumusz
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf Kiadó ISBN 963-8477-64-4
- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
További információk[szerkesztés]
|
