Okány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Okány
Okány címere
Okány címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Alföld
Megye Békés
Járás Sarkadi
Jogállás község
Polgármester Szivós László Ferenc (független)[1]
Irányítószám 5534
Körzethívószám 66
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 2571 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 37,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 70,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Okány (Magyarország)
Okány
Okány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 53′ 55″, k. h. 21° 20′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 55″, k. h. 21° 20′ 41″
Okány (Békés megye)
Okány
Okány
Pozíció Békés megye térképén
Okány weboldala

Okány község Békés megye Sarkadi járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Békés megyében, a Körös-vidéken, Sarkadtól északra, Vésztő keleti szomszédjában fekvő település.

Megközelíthetősége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Okány nevet a két szkíta hadúr egyikéről, Oge-kánról kapta. Így maradt fenn az Oge-kán név Okányként, közvetlen szomszéd települése Zage-kánról elnevezve pedig Zsadányként. Okányt már a 13. század elején megemlíti a Váradi Regestrum egyik lakosával kapcsolatban, „kinek kezét Váradon a tüzes vas megégette”

1249-ben Pál országbíró és zalai főispán volt birtokosa. A 15. században az Okányi és henczidai Bacsó családé volt. 1507-ben Werbőczy István országbíró és Torday Miklós kapták fele-fele részben királyi adományként. 1572-ben a Bajoni család kapott királyi adománylevelet az egész falura. Később birtokosok voltak itt a Szlávy, Uray, Noszlopy és Gorove családok is. A 20. század elején a Svarcz család birtoka volt, szép úrilakkal, melyet még a Szlávyak építtettek.

Okányhoz tartoztak Nyárfás, Romogy, Halmágy, Uruk, Pálos, Körösös, Varjas, Ebüllő, Tóhegy, Balázs és Csókás puszták is.

A községen kívüli dombon - a helyi hagyomány szerint - valamikor a szkíta király, Attila tiszteletére a települést őrző Oge-Kán egyistenhitű, kör alakú kolostort építtetett, aminek romjaira telepedett a későbbi keresztény kápolna.

Okány a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Schwarcz-nagykastély, a 19. században épült, ma szociális otthon.
  • Schwarcz-kiskastély, a 19. században épült, ma iskola
  • Nyárilak, a 20. sz. elején épült, ma vaskereskedés.
  • A református templom
  • A településen átfolyó legdélibb Sebes-Körös holtág.
  • A település az őskortól lakott és soha sem halt ki. Honfoglaló magyar és addig ott élt szkíták régi falujának ásatási helye a tsz-hez vezető úton, a régi zsidótemető mögött.
  • A partiumi határárok a vésztői úton
  • Zsidótemető és holokauszt-emlékmű (1988), Határ u.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Okány települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. március 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora