Alsólugos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsólugas (Lugașu de Jos)
RO BH Biserica Nasterea Maicii Domnului din Lugasu de Jos (6).jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang községközpont
Beosztott falvak Felsőlugos, Örvénd
Polgármester Sorbán Levente
Irányítószám 417315
SIRUTA-kód 29911
Népesség
Népesség 1624 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 640
Község népessége 3580 fő (2011. okt. 31.)[1]
Népsűrűség 61 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 54,20 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsólugas (Románia)
Alsólugas
Alsólugas
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 21′Koordináták: é. sz. 47° 04′, k. h. 22° 21′

Alsólugos – Alsólugas – Magyarlugas (románul: Lugașu de Jos) község Bihar megyében, a Partiumban, Romániában.

Fekvése[szerkesztés]

A megye középső részén, a Sebes-Körös jobb partján helyezkedik el, Nagyváradtól kb. 32 km-re keletre, Élesdtől 5 km-re nyugatra, az E60-as főút mentén található.

Történelem[szerkesztés]

Alsólugos, Lugas Árpád-kori település. Nevét már 12911294 között v. Lugas néven említette oklevél, ekkor a falu másodszor 18 kepe tizedet adott a püspöknek (Gy 1: 640).

Neve már a 13. században is szerepelt egy bécsi összeírásban.

1406-ban p. hungaricalis Lugasd néven, 1458-ban Magyarlugas, 1808-ban Lugos (Alsó-), 1851-ben Alsó-Lugos, 1913-ban Alsólugos néven írták.

Magyar lakossága a török hódoltság alatt kihalt, 1715 után románok települtek helyébe. A 19. század elején a gróf Batthyány család birtoka volt.

18401918 között a Zichy család lett a birtokosa, a községben levő csinos úrilakot is gróf Zichy Domokos építtette.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Alsó-Lugos, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös regényes völgyében, 8 római katholikus, 800 óhitü lakossal, anyatemplommal, urasági kastéllyal. Határa 2739 hold, ... Birja gróf Batthyáni Arthur

1873-ban a Huta-patak kiöntése következtében nagy árvíz pusztította a települést, mely nemcsak házakat döntött romba, hanem emberáldozatot is követelt.

A 20. század elején gróf Zichy Jenő volt a település birtokosa.

1910-ben 1041 lakosából 906 román, 76 magyar, 1 német, 45 cigány, 13 szlovák nemzetiségű volt.

Népesség[szerkesztés]

A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

  • Románok: 1.613 (48,67%)
  • Romák: 804 (24,26%)
  • Magyarok: 640 (19,31%)
  • Szlovákok: 251 (7,57%)
  • Németek: 1 (0,03%)
  • Lipová­nok: 1 (0,03%)
  • Olaszok: 1 (0,03%)
  • Más etnikumúak: 1 (0,03%)
  • Be nem vallott etnikum: 2 (0,06%)

A lakosság 53,83%-a ortodox (1784 lakos), 17,77%-a református (589 lakos), 12,43%-a pünkösdista (412 lakos), 9,08%-a római katolikus (301 lakos), 6,06%-a pedig baptista (201 lakos) vallású.

A 2011-es népszámlálás alapján:

  • Románok: 1.982 (55,4%)
  • Romák: 354 (9,9%)
  • Magyarok: 908 (25,4%)
  • Szlovákok: 223 (6,2%)
  • Egyéb: 2 (0,05%)
  • Nem válaszolt, nincs jelen: 111 (3,1%)[2]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Zichy kastély, 2001-ben Európai Uniós pénzből felújították, ma szállodaként működik.
  • A „Gruiul Pietrii” tájvédelmi körzet (kb. 0,4 hektáron)
  • Mesterséges tó a Sebes-Körösön
  • Ortodox és Görög-katolikus templom

Gazdaság[szerkesztés]

A lakosság nagy része a mezőgazdaságból él, sokan a közeli városokba járnak dolgozni (Nagyvárad, Élesd). A településen egy olasz tulajdonban lévő gomba és gyümölcsfeldolgozó üzem működik.

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (en nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. január 24.)

További információk[szerkesztés]