Karaszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Karaszó (Cărăsău)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Alsókocsoba
Irányítószám 417201
SIRUTA-kód 28781
Népesség
Népesség663 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság3[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Karaszó (Románia)
Karaszó
Karaszó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 22° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 00″, k. h. 22° 03′ 00″

Karaszó (Cărăsău), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Béli-hegység alatti síkságon, Tenkétől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Karaszó nevét 1371-ben említette először oklevél p-es walachales Karazou inferior et superior néven.

1587-ben Alsokarazo, Felseokarazo, 1808-ban Karaszó néven írták. A falu egykori birtokosa a váradi káptalan volt, mely itt még a 20. század elején is birtokos volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

... egyenes téren. Lakja 792 óhitü, anyatemplommal. Van 1500 hold szántóföldje és rétje, ... Birja a váradi deák káptalan, mellynek az

erdőn kivül csak 15 hold majorsága van.

1910-ben 1229 lakosából 19 magyar, 1156 román, 52 cigány volt. Ebből 1181 görögkeleti ortodox, 14 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma - 1850-ben épült.

Források[szerkesztés]

  • Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Jegyzetek[szerkesztés]