Oláhhomorog

Oláhhomorog (Homorog)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Madarász
Rang	falu
Községközpont	Madarász (Mădăras)
Irányítószám	417331
SIRUTA-kód	30032
Népesség
Népesség	751 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	15
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	97 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 49′ 54″, k. h. 21° 44′ 48″46.831698, 21.746728
A Wikimédia Commons tartalmaz Oláhhomorog témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Oláhhomorog (Homorog), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Az alföldi síkságon, Nagyszalontától északkeletre fekvő település.

Története

Oláhhomorog, Homorog Árpád-kori település, nevét 1273-ban említette először oklevél decime provenientes de Homrok' néven. A 13. században neve a Váradi regestrumban is feltűnt. 1291–1294-ben in archidiaconatu Humuruk 1332–1337-ben Humrugd, Homrus, Humruk, Humrak, Humruk, 1518-ban Nagyhomrok, 1587-ben Homrok, 1808-ban Homorog (Oláh-) h., 1888-ban Oláh-, 1913-ban Oláhhomorog néven írták.

Homorog a váradi püspökség egyik esperességének központja volt, melynek területe Bihar negyedének a Sebes-Körös és a Fekete-Körös–Kölesér vonal közti területére terjedt ki.

1273-ban a falu dézsmáját a püspök átengedte a káptalannak. 1333–1337-ben a pápai tizedjegyzék szerint papja évente 8 garas pápai tizedet adott. A homorogi főesperes 1332-ben 56 garas + 28 garas + 3 fertó + 1/2 M, 1333-ban 3 fertó, 1336-ban 3 fertó pápai tizedet fizetett.

1421-ben Homrok a Csáky család levéltárának adatai szerint a Csákyak birtoka volt. Később a Toldyak is birtokosok voltak itt.

A 19. század elején Klobusiczky János és Blaskovics Sándor volt birtokosa, a 20. század elején pedig Sternthál Adolf birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Oláh-Homorog, Bihar vármegyében. Van 1200 óhitü, 18 református, 7 katholikus, 8 zsidó lakosa, óhitü anyatemploma. Határa 5031 hold, ... Birtokos Klobusiczky János, kinek itt szép lakháza és kertje van.”

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1837-ben épült

Galéria

• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Györffy György: Bihar vármegye