Belényesújlak
Belényesújlak (Uileacu de Beiuș) | |
![]() | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417610 |
Körzethívószám | 0259 |
SIRUTA-kód | 31930 |
Népesség | |
Népesség | 568 fő (2011. okt. 31.)[1] |
Magyar lakosság | 347[2] |
Népsűrűség | 12,97 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 43,8 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 41′, k. h. 22° 14′46.683333333333, 22.23333333333346.683333°N 22.233333°EKoordináták: é. sz. 46° 41′, k. h. 22° 14′46.683333333333, 22.23333333333346.683333°N 22.233333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Belényesújlak falu Romániában, Bihar megyében.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
A Béli-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett, Belényestől nyugatra fekvő település.
Története[szerkesztés]
Belényesújlak még valamikor a 13. század első felében keletkezhetett. A 14. században püspöki birtok volt.
A település a törökök kiűzése után 1780-ig a római, később pedig a görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1910-ben 1294 lakosából 926 magyar, 367 román volt. Ebből 352 görögkatolikus, 908 református, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Belényesújlak Bihar vármegye belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma 1820-ban épült.
- Református temploma ősi épület, melyet az idők folyamán átalakítottak, azonban a hajdani templomhajó két nyugati része még felismerhető. Templomának harangját ruszkai Korniss Zsigmond 1631-ben öntette.
- A Zimánd patakban levő „csodaforrást” a környék szembetegei gyakran látogatták.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
|
Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap