Belényesújlak
| Belényesújlak (Uileacu de Beiuș) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Belényesújlak |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417610 |
| Körzethívószám | 0259 |
| SIRUTA-kód | 31930 |
| Népesség | |
| Népesség | 550 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 347[1] |
| Népsűrűség | 12,56 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 43,8 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 22° 13′ 59″46.683300°N 22.233300°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 59″, k. h. 22° 13′ 59″46.683300°N 22.233300°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Belényesújlak témájú médiaállományokat. | |
Belényesújlak (Uileacu de Beiuș) falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Béli-hegység alatt, a Fekete-Körös mellett, Belényestől nyugatra fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belényesújlak még valamikor a 13. század első felében keletkezhetett. A 14. században püspöki birtok volt.
A település a törökök kiűzése után 1780-ig a római, később pedig a görögkatolikus püspökség birtoka volt.
1910-ben 1294 lakosából 926 magyar, 367 román volt. Ebből 352 görögkatolikus, 908 református, 12 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Belényesújlak Bihar vármegye belényesi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Görögkatolikus temploma 1820-ban épült.
- Református temploma ősi épület, melyet az idők folyamán átalakítottak, azonban a hajdani templomhajó két nyugati része még felismerhető. Templomának harangját ruszkai Korniss Zsigmond 1631-ben öntette.
- A Zimánd patakban levő „csodaforrást” a környék szembetegei gyakran látogatták.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Bihar megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}