Gyulavarsánd
| Gyulavarsánd (Vărșand) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Nagypél |
| Rang | falu |
| Községközpont | Nagypél |
| Irányítószám | 317256 |
| SIRUTA-kód | 11753 |
| Népesség | |
| Népesség | 1011 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 82 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 37′ 03″, k. h. 21° 20′ 42″46.617580°N 21.344894°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 03″, k. h. 21° 20′ 42″46.617580°N 21.344894°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gyulavarsánd témájú médiaállományokat. | |
Gyulavarsánd (románul: Vărșand) falu Romániában Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Gyulától 7 km-re délkeletre a Fehér-Körös bal partján, a határ túloldalán fekszik, Nagypél községhez tartozik.
Története
[szerkesztés]1214-ben Wossian néven említik először. A középkorban birtokosai szerint Petővarsánd (1369) és Középvarsándként (1429) is említik. Valószínűleg az alán néphez tartozó Varsány törzsbeliek alapították. 1332-ben egyházas hely volt. 1459-ben itt vertek hidat a Körösön a könnyebb közlekedés számára. A falu a báró Névery család ősi birtoka. 1910-ben 2802 lakosából 2118 román és 634 magyar volt.
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott. Ma közúti határátkelőhely Gyula felé.
Nevezetességei
[szerkesztés]A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
További információk
[szerkesztés]- Gyulavarsánd a Magyar Katolikus Lexikonban
.svg){kind=small}