Tulka
| Tulka (Tulca) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Tulka |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 417600 |
| SIRUTA-kód | 31850 |
| Népesség | |
| Népesség | 2064 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 10 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 47′ 11″, k. h. 21° 46′ 20″46.786515°N 21.772242°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 11″, k. h. 21° 46′ 20″46.786515°N 21.772242°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tulka témájú médiaállományokat. | |
Tulka (Tulca) település Romániában, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyváradtól délnyugatra, Nagyszalonta és Kávásd közt fekvő település.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Tulka nevét az 1200-as években már említette a Váradi regestrum, mint püspökségi birtokot.
A településa kezdetektől fogva a Váradi püspökség birtoka volt.
A 18. század elején egy helyi lakosa említette a települést, mint püspöki birtokot.
A faluhoz tartozott a 20. század elején Ősi-pata, Pata, Daszka, Dombrova és Kistulka puszta is. A fentiek közül Ősi-pata és Pata pusztákat már az 1450 körül íródott Bécsi-kódex is említette mint községeket.
A 20. század elején Tulka Bihar vármegye Nagyszalontai járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 3413 lakosa volt, ebből 174 magyar, 3192 román, 46 cigány, melyből 43 római katolikus, 101 református, 3136 görögkeleti ortodox volt.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
.svg){kind=small}