Hosszúliget
| Hosszúliget (Gruilung) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Miklóirtás (Lăzăreni) |
| Irányítószám | 417312 |
| SIRUTA-kód | 29886 |
| Népesség | |
| Népesség | 133 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Hosszúliget
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 52′ 45″, k. h. 22° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 52′ 45″, k. h. 22° 06′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hosszúliget (Gruilung), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Király-erdő alatt, a nagyvárad–belényesi vasútvonal közelében, Félixfürdőtől délkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Hosszúliget nevét 1508-ban említette először oklevél Hozzwlygeth néven.
1808-ban Liget (Hosszú-), Grujlung ~ Grujulung, 1913-ban Hosszuliget néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Hosszuliget, románul Grujlung, Bihar vármegyében, hegyek közt, dombtetőn: 219 óhitü lakossal, s anyatemplommal. ... Birja a váradi deák püspök. | ” |
HosszúligetEgykor a Thelegdy család birtoka volt, melyet a család 1503-ban új adományként kapott; idővel azután a váradi püspök birtokába jutott, aki itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1910-ben 334 lakosából 5 magyar, 328 román volt. Ebből 276 görögkatolikus, 461 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Görögkatolikus temploma – 1860-ban épült.
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
.svg){kind=small}
