Hegyközkovácsi
| Hegyközkovácsi (Cauaceu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Bihar |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bihar |
| Irányítószám | 417051 |
| SIRUTA-kód | 27454 |
| Népesség | |
| Népesség | 712 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 613[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Hegyközkovácsi
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hegyközkovácsi falu Romániában, Bihar megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Bihar megyében, Nagyváradtól északkeletre fekvő, Bihar községhez tartozó település.
Története[szerkesztés]
Hegyközkovácsi igen régi település, melyet még I. István korában, az államszervezés idején alapítottak.
Kovácsit a közeli bihari vár és a püspökség kovácsai lakták.
A település földesura a 18. század közepén szikszai Kiss Péter volt, kitől örökségként szállt a birtok Ilosvay, Komáromy, családokra, Szilágyi Samura, az ev.ref. egyházkerület püspökére és nejére, Szeremley Zsuzsannára.
A 20. század elején Zatureczky Albertnek volt itt nagyobb birtoka, és úrilaka, melyet még Szilágyi Sámuel püspök építtetett.
A településhez tartozott Mezőfalva puszta is.
A Hegyközkovácsi-hoz tartozó Sáncz-dűlőt a községtől a Bihari várdomb-ig húzódó ősi sáncokról nevezték el.
1910-ben 830 lakosából 819 magyar, 8 román, 3 német nemzetiségű volt.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.
A falu a békésiek faluja, mivelhogy 1900-1910 között békési parasztemberek vettek itt földeket és műveltették, később pedig családjaikkal ide is költöztek. Íme a családok nevei: Szűcs, Nagy, Kiss, Domokos, Hőzső, Tarkovács, Diószegi, K.Szabó és Okányi.
1941-ben testvértelepülés lett Békéssel, amelynek a lakói országzászlót ajándékoztak, és fel is avattak a falu központjában, ahol most a vízszolgáltatás működik.
A faluban több emlékmű van. A világháborúban elesettek emlékműve és a kommunizmus által eltiport falu, Mezőfalva emlékére állított emlékmű, amely a templomkertben van.A művelődési ház előtt található a Szilágyi Sámuel debreceni püspök emlékére állított mellszobor. Szilágyi Sámuel a kovácsi birtokáról irányította a debreceni püspökséget. A kovácsi templomban volt eltemetve.
1792 karácsonyán a kovácsi templomban prédikált legátusként Csokonai Vitéz Mihály, amit egy emléktábla őriz a templomban. Legátusként megvendégelték, és a jó hegyközi bortól elnehezedve a parókiához vezető utat eltévesztve az úton találkozott emberektől kérdezte meg, hogy merre kell kovácsiba visszaérni, amely akkor még tanyavilág volt. Elküldték egy irányba, de csak nem talált a faluba s újra megkérdezte, de akkor már humorosan: „Bácsi! Messze van Kovácsi?”, ami mai napig fennmaradt a nyelvjárásban.
Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli a kovácsi Általános Iskola, és az egyik művének a nevet a Szamóca óvoda.
Egy videó Kovácsi történetéről
Nevezetességek[szerkesztés]
- Református temploma - 1780-ban épült, de tornyát 1867-ben építették hozzá.
- Világháborús emlékmű - A templom kertjében.
Hírességei[szerkesztés]
- Szilágyi Sámuel (Debrecen 1719. február 19. - Hegyközkovácsi, 1785. július 20.) református püspök, író.
- Varga Vilmos (Hegyközkovácsi 1936. december 9.) színész.
Források[szerkesztés]
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}