Hegyközkovácsi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyközkovácsi (Cauaceu)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Bihar
Irányítószám 417051
SIRUTA-kód 27454
Népesség
Népesség 712 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 800
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Hegyközkovácsi (Románia)
Hegyközkovácsi
Hegyközkovácsi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 09′ 56″, k. h. 21° 56′ 38″

Hegyközkovácsi falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megyében, Nagyváradtól északkeletre fekvő, Bihar községhez tartozó település.

Története[szerkesztés]

Hegyközkovácsi igen régi település, melyet még I. István korában, az államszervezés idején alapítottak.

Kovácsit a közeli bihari vár és a püspökség kovácsai lakták.

A település földesura a 18. század közepén szikszai Kiss Péter volt, kitől örökségként szállt a birtok Ilosvay, Komáromy, családokra, Szilágyi Samura, az ev.ref. egyházkerület püspökére és nejére, Szeremley Zsuzsannára.

A 20. század elején Zatureczky Albertnek volt itt nagyobb birtoka, és úrilaka, melyet még Szilágyi Sámuel püspök építtetett.

A településhez tartozott Mezőfalva puszta is.

A Hegyközkovácsi-hoz tartozó Sáncz-dűlőt a községtől a Bihari várdomb-ig húzódó ősi sáncokról nevezték el.

1910-ben 830 lakosából 819 magyar, 8 román, 3 német nemzetiségű volt.

A település a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott.

A falu a békésiek faluja, mivelhogy 1900-1910 között békési parasztemberek vettek itt földeket és műveltették, később pedig családjaikkal ide is költöztek. Íme a családok nevei: Szűcs, Nagy, Kiss, Domokos, Hőzső, Tarkovács, Diószegi, K.Szabó és Okányi.

1941-ben testvértelepülés lett Békéssel, amelynek a lakói országzászlót ajándékoztak, és fel is avattak a falu központjában, ahol most a vízszolgáltatás működik.

A faluban több emlékmű van. A világháborúban elesettek emlékműve és a kommunizmus által eltiport falu, Mezőfalva emlékére állított emlékmű, amely a templomkertben van.A művelődési ház előtt található a Szilágyi Sámuel debreceni püspök emlékére állított mellszobor. Szilágyi Sámuel a kovácsi birtokáról irányította a debreceni püspökséget. A kovácsi templomban volt eltemetve.

1792 karácsonyán a kovácsi templomban prédikált legátusként Csokonai Vitéz Mihály, amit egy emléktábla őriz a templomban. Legátusként megvendégelték, és a jó hegyközi bortól elnehezedve a parókiához vezető utat eltévesztve az úton találkozott emberektől kérdezte meg, hogy merre kell kovácsiba visszaérni, amely akkor még tanyavilág volt. Elküldték egy irányba, de csak nem talált a faluba s újra megkérdezte, de akkor már humorosan: „Bácsi! Messze van Kovácsi?”, ami mai napig fennmaradt a nyelvjárásban.

Csokonai Vitéz Mihály nevét viseli a kovácsi Általános Iskola, és az egyik művének a nevet a Szamóca óvoda.

Egy videó Kovácsi történetéről

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma - 1780-ban épült, de tornyát 1867-ben építették hozzá.
  • Világháborús emlékmű - A templom kertjében.

Hírességei[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)