Albis
| Albis (Albiș) | |
 | |
| Albisi református templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Érbogyoszló |
| Rang | falu |
| Községközpont | Érbogyoszló |
| Irányítószám | 417106 |
| SIRUTA-kód | 27926 |
| Népesség | |
| Népesség | 912 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 806 [2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 135 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Albis
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 22° 14′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 24″, k. h. 22° 14′ 43″ | |
| Albis weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Albis (románul Albiș) falu Romániában, Bihar megyében, az Érmelléki hegylánc belső oldalán. Közigazgatásilag a tőle 1 km-re fekvő Érbogyoszlóhoz tartozik.
Földrajzi fekvése[szerkesztés]
Albis közigazgatási szempontból a Bihar megyei Érbogyoszló községhez tartozó falu, jelenleg 2,9 km hosszú és 350 méter széles területet foglal el. Az 1964-65-ben területe pontosan egy négyzetkilométer volt. Bihar megye északnyugati részén fekszik, 11 km-re Margitta várostól. Szomszédai: keleten Érbogyoszló, északon Adony és Ottomány, nyugaton Asszonyvására, délen, ill. délnyugaton Apátkeresztúr és Monospetri, valamint délkeleten Margitta. A megyeszékhely, vagyis Nagyvárad 60–65 km-re található Albistól, többféleképpen lehet megközelíteni: vasúton Apátkeresztúrban, vagy pedig műúton Érbogyoszló felé. Földrajzi szempontból a falu területe a Tisza síkságának peremvidékéhez tartozik, pontosabban a Diószeg-Tasnád szubkolineáris alegységhez, valóságos átmenetet képezve a Tisza síkságát képviselő Ér völgye és a Szilágysági dombok között.
Története[szerkesztés]
Elsőként Alba néven említik a pápai tizedjegyzékben 1333-1336-ban. Névváltozatai: 1373 – Albeus, 1427 – Albes, 1474 – Albys, majd 1828-tól az Albis nevet viseli.[3]
Albis a Gutkeled nemzetségből származó albisi Zólyomy család ősi fészke és temetkezési helye volt.
A 16. századig a Makó család is részbirtokosa volt a településnek, azonban a család a 16. században kihalt. A török idők után több birtokosa is volt, gróf Kevenhüller József, Dietrichsten, Zichy Ferenc és gróf Stubenberg József.
Lakossága[szerkesztés]
1720-ban kb. 100 lakosa lehetett. 1828-ban már 458 lelket, 1851-ben 1280 lakost írtak össze, bár ez utóbbi adatot vitatják. 1910-ben 1088, 1930-ban 1205, 1980-ban 1123 főt számoltak. Az 1992-es népszámlálás alapján 1054 lakóból 946 magyar, 19 román, 83 roma és 1 német.
Híres személyek[szerkesztés]
- Irinyi János vegyész, közgazdász, publicista és forradalmár politikus[4]
- Irinyi József hírlapíró, műfordító, országgyűlési képviselő
- Sass Károly, az első honvéd hadtest tábori lelkésze.
Nevezetességek[szerkesztés]
- Albis református temploma, amely már a 13. század végén fennállt, a romániai műemlékek jegyzékén a BH-II-m-B-01094 sorszámon szerepel.[5]
- Irinyi József mellszobra, illetve a szülőháza helyén felállított emlékmű.
- A csonka-torony maradványai.
- A szőlőhegy
- A református temető, ahol helyenként még zsidó sírok is fellelhetők.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
- ↑ Benedek, 274 old.
- ↑ Újságcikk az Irinyi család honlapján Az információ autentikus forrásból származó hiteles közlés. A közlést tartalmazó e-mailt archiváltuk, szövegét az önkéntes ügyfélszolgálatot ellátó szerkesztők a 2011102110008369 ügyszám alatt olvashatják. Aki meg szeretne bizonyosodni az információ valódiságáról, lépjen kapcsolatba, a hozzáféréssel rendelkező önkéntesek valamelyikével! A keresztlevél másolatának szkennelt változata alátámasztja születési helyszínt.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Bihor. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Balláné Bakó Erzsébet, Török Ferenc: Albis, kismonográfia, Partiumi füzetek 28., 2004
- Benedek Zoltán: Érmellék, Helios Kiadó, Orosháza, 1996
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Albis weboldala
.svg){kind=small}