Fugyi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fugyi (Fughiu)
RO BH Biserica reformata din Fughiu (5).jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang falu
Községközpont Fugyivásárhely
Irányítószám 417364
SIRUTA-kód 30327
Népesség
Népesség 993 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 141 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Fugyi (Románia)
Fugyi
Fugyi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 03′ 29″, k. h. 22° 02′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 03′ 29″, k. h. 22° 02′ 47″

Fugyi (románul Fughiu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Fugyi Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette oklevél Fudy néven, Jenő határjárásával kapcsolatban.

1273-ban a váradi püspöknek 4 háznép szőlőművelője volt itt, a káptalannak 5 gyertyával szolgáló, a falu többi része királyi servienseké volt. Ezek a „királyi szolgák” a Zoard nemzetség tagjai lehettek, akik 1311-ben mint Fugyi nemesek tűntek fel.

1311-ben Fudy-i nemesek: Buchofia Móric fiai: Miklós, Móric és Kadycha ~ Kadicha, Inach, János fiai: Miklós és László kérésére a váradi káptalan megújította saját privilégiumát birtokfelosztás ügyében.

1312-ben Fudy-i Móric fiaitól vásárolt Pyspuky-i szőlőkön is a Gutkeled nemzetségbeliek osztoztak.

1314-ben Zovárd nemzetségbeli (Zuard nb.) Apa fia István comes és fia: Ambrosius (mivel a Zuard nemzetségbeli Fudy-i Móric fiai: Miklós, Móric és Kadych, továbbá Fudy-i János fiai: László és Miklós által ellenük indított per súlyosan terheli őket, és egyébként nem tudnak elégtételt adni számukra) a Szolnok vármegyei Magnum Crisium melletti Baanrewy birtokukat 27 M-ért eladták Ákos nemzetségbeli Mihály comes fiainak; az adásvételhez Fudy-i Móric jelen levő fiai is beleegyezésüket adták.

1322-ben Miklós királyi ember, 1327-ben a váradi püspök hites embere.

13321337-ben a pápai tizedjegyzékben Nycolaus sacerdos de v. Fugi alakban említették, papjuk ez időben évente 5 garas pápai tizedet fizetett.

1403-ban Fugyi (Fwgh) vámszedő hely és az albisi Zólyomi család tagjainak birtoka volt.

1722-ben a Magyarországra való román átvándorlás olyan tömeges volt, hogy az erdélyi út melletti Fugyi községben ekkor már nem volt elegendő föld a jövevények eltartására. A később érkezettek többsége más falvakba költözött, egy részük pedig visszatért Erdélybe.

A 19. század elején Garapich Illés kamarai tanácsos és Novák Gergely volt a település földesura.

1910-ben 781 lakosából 536 magyar, 211 román volt. Ebből 53 római katolikus, 416 református, 227 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye központi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 988 lakosa közül 488 fő (49,4%) román, 432 fő (43,7%) magyar nemzetiségű volt, 61 fő (6,2%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]