Fugyi

Fugyi (Fughiu)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Fugyivásárhely
Rang	falu
Községközpont	Fugyivásárhely
Irányítószám	417364
SIRUTA-kód	30327
Népesség
Népesség	1398 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	406
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	141 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 03′ 25″, k. h. 22° 02′ 46″47.056886, 22.046234
Sablon • Wikidata • Segítség

Fugyi (románul Fughiu) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól keletre, a Sebes-Körös mellett fekvő település.

Története

Fugyi Árpád-kori település. Nevét már 1236-ban említette oklevél Fudy néven, Jenő határjárásával kapcsolatban.

1273-ban a váradi püspöknek 4 háznép szőlőművelője volt itt, a káptalannak 5 gyertyával szolgáló, a falu többi része királyi servienseké volt. Ezek a „királyi szolgák” a Zoard nemzetség tagjai lehettek, akik 1311-ben mint Fugyi nemesek tűntek fel.

1311-ben Fudy-i nemesek: Buchofia Móric fiai: Miklós, Móric és Kadycha ~ Kadicha, Inach, János fiai: Miklós és László kérésére a váradi káptalan megújította saját privilégiumát birtokfelosztás ügyében.

1312-ben Fudy-i Móric fiaitól vásárolt Pyspuky-i szőlőkön is a Gutkeled nemzetségbeliek osztoztak.

1314-ben Zovárd nemzetségbeli (Zuard nb.) Apa fia István comes és fia: Ambrosius (mivel a Zuard nemzetségbeli Fudy-i Móric fiai: Miklós, Móric és Kadych, továbbá Fudy-i János fiai: László és Miklós által ellenük indított per súlyosan terheli őket, és egyébként nem tudnak elégtételt adni számukra) a Szolnok vármegyei Magnum Crisium melletti Baanrewy birtokukat 27 M-ért eladták Ákos nemzetségbeli Mihály comes fiainak; az adásvételhez Fudy-i Móric jelen levő fiai is beleegyezésüket adták.

1322-ben Miklós királyi ember, 1327-ben a váradi püspök hites embere.

1332–1337-ben a pápai tizedjegyzékben Nycolaus sacerdos de v. Fugi alakban említették, papjuk ez időben évente 5 garas pápai tizedet fizetett.

1403-ban Fugyi (Fwgh) vámszedő hely és az albisi Zólyomi család tagjainak birtoka volt.

1722-ben a Magyarországra való román átvándorlás olyan tömeges volt, hogy az erdélyi út melletti Fugyi községben ekkor már nem volt elegendő föld a jövevények eltartására. A később érkezettek többsége más falvakba költözött, egy részük pedig visszatért Erdélybe.

A 19. század elején Garapich Illés kamarai tanácsos és Novák Gergely volt a település földesura.

1910-ben 781 lakosából 536 magyar, 211 román volt. Ebből 53 római katolikus, 416 református, 227 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye központi járásához tartozott.

A 2002-es népszámláláskor 988 lakosa közül 488 fő (49,4%) román, 432 fő (43,7%) magyar nemzetiségű volt, 61 fő (6,2%) cigány etnikumú, 1 fő (0,1%) pedig ismeretlen nemzetiségű volt.

Nevezetességek

• Református temploma ősi épület, mely még a 13. században épült. Két korszak nyomait is magán viseli, tornyát csak az újabb korban építették hozzá.
• Görögkeleti templom.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv