Zoárd nemzetség

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Zoard nemzetség szócikkből átirányítva)

A Zoárd nemzetség a 108 Árpád-kori nemzetség egyike volt, akit Anonymus elbeszélése szerint a nemzetség névadója Szoárd (Zuárd) Hüleknek, Álmos vezér sógorának, míg más feldolgozás szerint Álmos felesége Emese bátyjának fia és Kadocsának testvére volt.

Története[szerkesztés]

Kézai Simon Lél vezértől származtatja. Ősi birtokai Komárom és Esztergom Dunántúli részein voltak.

Lél volt a 10. század közepén Németországba vezetett hadjáratok egyik vezére, aki a Lech-mezei vereség után 955-ben KIvégeztek, ami Lél egyik nyugati törzshöz tartozását teszi valószínűvé, és azt, hogy a hét törzs egyike a Duna két partján, a Csallóköz vidékén telepedett meg, ott, ahol később Esztergom és Komárom vármegyék terültek el. Az itt letelepedett törzs feje 955 előtt Lél volt, és talán az ő elődje az a Zoárd (Szalárd), aki 924-ben Olaszországba [Itália] egy pusztító hadjáratot vezetett.

Hóman Bálint a későbbi Pozsony, Nyitra, Moson, Győr, Komárom, Esztergom, Hont megyék területére és az Ostmark határos vidékére tette a 10. században nagy szerepet játszó Szoárd és Lél hadnagyok szállásbirtokát, és tőlük származó Zoard-, Szoárd- vagy Zovárd-nemzetség birtokait a csallóközi Lél község köré és a Duna két partjára helyezte.

A nemzetséget egy 1274-ben kelt oklevél Komárom megyében említette, de a 13. század végén már Bihar vármegyei birtokosokként említették őket.

A nemzetségből származó Becs unokája 1283-ban osztozkodott rokonaival Aka, Baj és Tancskereke nevű birtokain.

1283 után a Zoard nemzetség a Hont-Pázmány nemzetséghez tartozó Izsótól (Izsóka, Zsáka) vásárolta meg a falut, aki az Izsákai család névadója lett.

1322-ben Orrod és Izsáka (Zsáka) is birtokaik között volt, és még ez évben Fugyi birtokosaiként is említették a Szoárd (Zoard) nemzetségbelieket. A nemzetség ez ágától eredt a Fudi család.

Források[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]