Örvénd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Örvénd (Urvind)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rang falu
Községközpont Alsólugos
Irányítószám 417317
SIRUTA-kód 29939
Népesség
Népesség1053 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság886[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Örvénd (Románia)
Örvénd
Örvénd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 04′ 02″, k. h. 22° 16′ 54″

Örvénd falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Réz-hegységtől délre, a Sebes-Körös völgyében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Örvénd ősrégi település, mely már az Árpád-kor-ban lakott hely volt, Vluend néven. 1282-ben a Csanád nemzetség birtoka volt, és valószínűleg azonos volt azzal az Örvényesligete (Urweusligethe) nevű helységgel, melyet 1336-ban a Csanád és a Rátold nemzetségek elcseréltek egymás között. 1360-ban a Telegdiek osztoztak meg a birtokon, s ekkor említették a mellette folyó Örvényespataka nevű folyócskát is. 1388-ban a Putnoki család is közbirtokos volt itt. 1470-ben Örvény már vásáros helyként volt jegyezve. A vásártartási jogot Mátyás király adományozta, ez a vásár a második bécsi döntésig, 1940-ig működött Mátyás vásár néven.

1561-ben Telegdy Mihály és Miklós osztálylevelében említették, ekkor már iskolával és templommal is rendelkezett. A 17. század elején Bocskai István fejedelem is birtokosa lett a településnek, aki 1606. december 17-én kelt végrendeletében Örvendi Pálra, egyik idevaló kedves főemberére hagyta itteni birtokát, az erdélyi Balázsfalvával együtt.

Az 1800-as évek elején a Beöthy és a Juricskai családok birtoka volt, s az övék volt még a 20. század elején is. A településhez tartozott még Telkespuszta is. 1848 decemberében az erdélyi seregek élén Bem József bevonult a községbe, ahonnan sok fiatal csatlakozott a sereghez, a temetőben több örvéndi honvéd sírja megtalálható ma is. Az 1848–1849-es szabadságharc ismert örvéndi hősi halottai: Nagy József, Papp Imre, Sorbán Ferenc, Sorbán László, Varga Miklós.

1900-ban 871 lakosából 860 magyar, 9 román, 2 egyéb nemzetiségű volt. A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegyéhez tartozott, és az Élesdi járás egyik körjegyzőségi székhelye volt.

2011-ben 1053 lakosából 887 magyar, 92 román, 53 szlovák anyanyelvű.[3]

Nevezetességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
  3. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Bihor (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. január 24.)