Bélhagymás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bélhagymás (Hășmaș)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang községközpont
Irányítószám 317185
SIRUTA-kód 11245
Népesség
Népesség444 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság– (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bélhagymás (Románia)
Bélhagymás
Bélhagymás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 30′ 13″, k. h. 22° 04′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 13″, k. h. 22° 04′ 34″

Bélhagymás (románul: Hășmaș (Arad) falu Romániában, Arad megyében, Bélhagymás község központja.

Fekvése[szerkesztés]

A Béli hegyek alatt, Bél-től keletre, Bélörvényes, Kománfalva és Bélárkos közt fekvő település. A DJ 793-as úton közelíthető meg; a legközelebbi vasútállomás Bokszegen található.

Története[szerkesztés]

A község területén a Tisza-kultúra és a Coțofeni-kultúra nyomait tárták fel.

Bélhagymást 1588-ban említették először Hagimas néven. 1595-ben Kis-Hagymás, 1599-ben Kyshagimas, Nagyhagimas, 1692-ben Hagymás-nak írták. A település földesura a nagyváradi 1. sz. püspökség volt, mely még a 20. század elején is birtokos volt itt. 1741-ben üveggyár épült itt, amelyet az 1780-as években Bélre költöztettek.

Határában kitűnő malomkövet bányásztak. Egy időben innen szállították a béli üveggyár számára a szükséges alapanyagot is.

A településről így írtak az 1800-as évek végén: "A település a nagy hegyek alatt, a váradi deák püspök béli uradalmához tartozott. 583 n.e. óhitű lakossal, s anyatemplommal. A béli üveghutában használt békasót itt ássák, előbb a patak által melly még 6 kis malmot hajt, mozgásba hozott törő által apróra töretvén."

A 20. század elején Bihar vármegye Béli járásához tartozott. A román hatalom alatt először Bihar megyéhez, majd 1950-től Crișana tartomány borosjenői rajonjához tartozott, és az 1968-as közigazgatási átszervezéskor került Arad megyéhez.

A 17. században 97 házban 575 lakost jegyeztek fel. Az 1910-es népszámláláskor 851 lakosa volt, ebből 8 magyar, 836 román, melyből 841 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

Görög keleti temploma 1800 körül, ortodox temploma 1937-ben épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]