Garassa
| Garassa (Groșii Noi) | |
 | |
| A garassai fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Berzova |
| Irányítószám | 317034 |
| SIRUTA-kód | 10159 |
| Népesség | |
| Népesség | 244 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 280 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Garassa
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 22° 07′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 04″, k. h. 22° 07′ 07″ | |
| Garassa weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Garassa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Garassa, 1910-ig Gross (románul: Groșii Noi) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Zarándi-hegységben, Lippától 36 kilométerre keletre fekszik.
Története[szerkesztés]
1515-ben Grassa, 1607-ben Grossia néven írták, román neve pedig 'Újgross'-t jelent.
1515-ben a gerlai Ábrahámfiak birtoka volt. 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1784–87-ben Kászonyi Borbálának 21 jobbágy- és két zsellércsaládja és a modenai herceg 18 jobbágy- és 13 zsellércsaládja lakta.[3] 1840 körül udvarháza mellett pálinkát is főztek, patakja több lisztelő és fűrészmalmot hajtott és aranyat is mostak belőle, birtokosa a kincstár volt.[4] Seidner Bernát az 1880-as évek második felében 19 kilométer hosszú lóvontatású ipari vasutat épített Berzovától egészen grossi erdővágásaiig, ebből 18 kilométert bükkfasínekkel.[5]
1880-ban 788 lakosából 739 volt román, 10 német, 7 magyar és 32 egyéb (cigány) anyanyelvű; 763 ortodox és 11 zsidó vallású.
2002-ben 301 lakosából 300 volt magyar nemzetiségű; 296 ortodox vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A temetőben található, az Úr bemutatásának szentelt ortodox fatemploma 1807-ben épült; a romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-m-A-00607 sorszámon szerepel.[6]
- A 262 hektáros Runcu–Garassa Természetvédelmi Terület 350 és 623 méteres tengerszint feletti magasságban terül el, és főként kocsánytalan tölgyek és bükkfák borítják.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Fónagy Zoltán: A nemesi birtokviszonyok az úrbérrendezés korában, 1. köt. Bp., 2013
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Marosi Ferenc: Lóvonatu erdei pálya a lippai uradalomban. Erdészeti Lapok 1890, 343–45. o.
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ Berzova község honlapja (románul)
További információk[szerkesztés]
- A falu térképe Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
.svg){kind=small}
