Zarándi-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zarándi-hegység
Hely  Románia, Arad és Bihar megye
Hegység Erdélyi-középhegység, Kárpátok
Legmagasabb pont Solymos/Drócsa (836 m)
Elhelyezkedése
Zarándi-hegység (Románia)
Zarándi-hegység
Zarándi-hegység
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 11′ 27″, k. h. 22° 12′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 27″, k. h. 22° 12′ 07″
A Zarándi-hegység vonulata Solymos várából nézve

A Zarándi-hegység (régebbi nevén Hegyes Dócsa vagy Hegyes-Drócsa, románul Munții Zarandului) az Erdélyi-középhegység része, az Erdélyi-érchegység nyugatra kinyúló oldalága, mely Bihar és Arad megye területére terjed ki.

Fekvése[szerkesztés]

A Zarándi-hegység Arad megye területén fekszik. Kelet felől az Erdélyi-érchegység, délen a Maros folyó, nyugaton az Alföld és Arad-hegyalja, északon a Fehér-Körös határolja.

Földrajza[szerkesztés]

A Zarándi- vagy régi nevén Hegyes Dócsa hegységet először id. Lóczy Lajos geológus írta le és térképezte fel 1883 és 1887 között.

A hegység átlagos tengerszint feletti magassága 119 méter, hossza 66 kilométer. Nyugat-kelet irányú vízválasztó vonalának két legmagasabb kúpjai a 796 méter magas és a 836 méter magasságú Solymos, vagy régi nevén Dócsa.

Az itt található 300-350 méterre csökkenő nyergek két részre; Hegyes-re és Drócsa-ra osztják a hegységet. A két gerincet elválasztó nyereg egészen a Nádas-brezovai nyeregig megtartja a 350 méteres magasságot, innen azonban egyenletesen emelkedik a Drócsa (románul Drocea), vagy régi nevén Solymos nevű főcsúcsig, melynek magassága 836 méter.

A hegység nyugati oldalán található 796 méter magasságú Hegyes fő gerince a Maros felé húzódik és egészen Debella-Gora-ig megtartja a 800 méter körüli magasságot.

A Zarándi hegység uralkodó kőzete a filteres agyagpala, mely tele van kvarcit-lencsékkel és kvarcit-padokkal. A Hegyes hegységrész déli lejtőinek kétharmadát diorit és gránit, a szlatinai völgy-et csillámpala és gránit keveréke borítja.

Nevezetességei[szerkesztés]

Növényvilága[szerkesztés]

Bükkös a Hegyes csúcsának közelében

A Zarándi-hegység középhegységi növénytársulásokkal rendelkezik. 600 méter felett bükkösök, foltokban fenyvesek találhatóak. 600 méter alatt általában gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásokat lehet megfigyelni. A települések környékén legelők, kaszálók, gyümölcsösök, akácosok találhatóak. Az erdőirtásokon gyorsan elszaporodnak a cserjék, többek között a vadszeder és a vadrózsa. A hegység növényvilágával kapcsolatban nem található részletes kutatás.

Állatvilága[szerkesztés]

A Zarándi-hegység állatvilágáról egyetlen szakirodalom sem szól, így csak saját megfigyelésekre lehet hagyatkozni.

Rovarok közül többféle lepkefaj repked a hegység erdeiben és mezőin. Többek között közönséges boglárka, kis fehérsávoslepke, közönséges gyöngyházlepke, citromlepke.

A hüllők közül él itt a keresztes vipera, fürge gyík, erdei sikló.

Az erdőkben és a legelőkön a fekete harkály, szajkó, kakukk, sólyom képviseli a madarakat.

A nagy emlősök közül a farkas, őz, vaddisznó, vadmacska, róka él a hegység erdeiben.

Források[szerkesztés]