Ugrás a tartalomhoz

Bükk (növénynemzetség)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Bükkfa szócikkből átirányítva)
Bükk
Európai bükk (F. sylvatica)
Európai bükk (F. sylvatica)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Bükkfavirágúak (Fagales)
Család: Bükkfafélék (Fagaceae)
Nemzetség: Fagus
L.
Fajok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Bükk témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Bükk témájú médiaállományokat és Bükk témájú kategóriát.

Japán fehér bükk (Fagus crenata) fiatal leveleinek színe
Japán fehér bükk (Fagus crenata) fiatal leveleinek fonáka

A bükk vagy bükkfa (Fagus) a bükkfafélék (Fagaceae) család névadó nemzetsége, 8-10 fajjal. Régies nevei: bikk, bikkfa.

Elterjedése, élőhelye

[szerkesztés]

Alapvetően holarktikus, az északi mérsékelt öv lombhullató erdeiben elterjedt nemzetség; a közönséges bükk (Fagus sylvatica) a Magyar-középhegységben 600 m fölött zonális bükkös erdőtársulások meghatározó fája.

Megjelenése, felépítése

[szerkesztés]

Koronája szétterülő; magányosan szabályos gömb alakúvá fejlődik, erdőben hengeres. Törzse sima, szürke.

Fényes, zöld levelei kétoldalt szórtan állnak.

Jelentéktelen külsejű, egyivarú virágai barkákba állnak össze; a porzós virágzat fejecskeszerű, a termősek párosával fejlődnek.

Rügyei hegyesek, elállóak, orsó alakúak, 2 cm körüli hosszúságúak, színük fahéjbarna.[2]

Termése fásodott, tüskés, háromélű, kupacsba zárt, négy kopáccsal nyíló makk; mivel a tölgy makkjánál kisebb, ezért gyakorta makkocskának nevezik. A bükkmakk ehető, és elég magas zsírtartalmának köszönhetően étolaj préselhető belőle. Fogyasztása nagy mennyiségben nem ajánlott a mérgező fagin tartalma miatt.

Életmódja

[szerkesztés]

Lombhullató, 35–40 m magasra növő fa. Az elegyetlen bükkösök lombkoronája rendkívül zárt, emiatt cserje- és gyepszintjük is fejletlen. Virágait a szél porozza be.

Felhasználása

[szerkesztés]

Sokféleképpen hasznosítható, jól alakítható keményfa. Az egyenes szálú, nagy átmérőjű rönkökből sokféle félkésztermék állítható elő. Minden szerszámmal jól megmunkálható: késeléssel, hámozással furnér készíthető belőle. Gőzöléssel jól hajlítható, a hajlított (például thonet) bútorok gyártásának legfontosabb alapanyaga. Gőzölés nélkül könnyen vetemedik. Nem időjárásálló; külső térben gombák és rovarok is károsíthatják. Rajzolata jellegtelen, ezért felületét gyakran páccal, színezéssel, festéssel kezelik. Papír, farost, faszén és berimbau gyártására/készítésére is kiválóan alkalmas. Magas hőmérsékleten ég, a régi fazekasság kedvenc tüzelőanyaga volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c John
  2. Bükk (Fagus sylvatica). wwf.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 10.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Téli bükkös a Mátrában