Solymos vára (Románia)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Solymos vára
Cetatea.Șoimoș.Arad.jpg
Ország Románia
Mai település Solymosvár

Épült 13–16. század
Építőanyaga pala, gránit, homokkő, tégla
Elhelyezkedése
Solymos vára (Románia)
Solymos vára
Solymos vára
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 05′ 47″, k. h. 21° 41′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 47″, k. h. 21° 41′ 00″
Solymos vára weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Solymos vára témájú médiaállományokat.
Solymosvár makettje a dinnyési Várparkban
Solymosvár (Lippa) makettje a dinnyési Várparkban

Solymos vára műemlék Romániában, Arad megyében. A romániai műemlékek jegyzékében az AR-II-a-A-00618 sorszámon szerepel.

Története[szerkesztés]

A várat Pál szörényi bán építtette a tatárjárás után épült; első említése 1278-ból maradt fenn. 1300 körül Kán László erdélyi vajda birtokába került, tőle Károly Róbert foglalta el. Királyi vár volt 1440-ig, amikor I. Ulászló Guthi Országh Mihálynak adományozta. 1456-ban Hunyadi Jánosé lett. 1462-ben Mátyás király vezérének, Giskra Jánosnak adományozta, halála után pedig 1471-ben az újonnan kinevezett aradi főispánnak, alsólendvai Bánffy Miklósnak adta. Tíz év múlva a király visszavette tőle a várat és a tisztséget, egyes források szerint Bánffy hűtlensége miatt, Bonfini viszont azt jegyezte fel, hogy „Mátyás szemet vetett Bánfi szép feleségére, Margit sagani hercegnőre, s midőn a főúr a király elől megszöktette asszonyát, Mátyás haragjában bebörtönöztette és két évig fogva tartotta, Solymost és Lippát pedig a pozsonyi főispánsággal együtt elvette tőle.” A vár következő birtokosa Corvin János lett, halála után pedig özvegye, Frangepáni Beatrix örökölte. A várat második férje, Brandenburgi György őrgróf külföldről hozatott szakemberekkel igazgatta.

1514-ben Dózsa György serege ostromolta meg a várat. A zsoldosokból álló őrség fellázadt, és Künisch Mátyás káplán – Prantner György alvárnagy ellenkezését figyelmen kívül hagyva – feladta a várat. A 16. század elején a vár fokozatosan elvesztette jelentőségét a lippai vár közelsége miatt. 1552-ben a törökök foglalták el, tőlük 1595-ben Báthory István vezére, Borbély György vette vissza. A fejedelem 1597-ben Jósika István kancellárnak adományozta, de később hűtlenség miatt elkobozta tőle.

Amikor 1602-ben Székely Mózes a tövisi csatában alulmaradt a császári csapatokkal szemben, Solymos várában kapott menedéket. (A várat zálogként birtokolta a Báthory Zsigmondnak adott kölcsön fejében.) Utóbb a várat a temesvári pasának engedte át Kladova váráért cserébe.

A várat 1668-ban foglalták vissza a törököktől, de az ostrom során súlyosan károsodott, és soha nem is javították meg.

Leírása[szerkesztés]

A háromszög alaprajzú várat két fal veszi körül, a falakat pedig szárazárok védi. A dél felőli oldalon egy meredek szikla miatt nincs árok. A nyugati oldalon található a kaputorony és az öregtorony, az északi és délkeleti oldalon pedig egy-egy épületszárnyat építettek. Az udvar déli részén áll a lovagterem, mellette a képolna.

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]