Aninai-hegység

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Aninai-hegység
Az Oravica–Anina hegyi vasút egyik alagútja
Az Oravica–Anina hegyi vasút egyik alagútja

Hely  Románia. Krassó-Szörény megye
Hegység Bánsági-hegyvidék, Nyugati-Kárpátok
Legmagasabb pont Leordi (1160 m)
Terület770 km2
Hosszúság40 km
Szélesség15–20 km
Elhelyezkedése
Aninai-hegység (Románia)
Aninai-hegység
Aninai-hegység
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 05′, k. h. 21° 51′Koordináták: é. sz. 45° 05′, k. h. 21° 51′

Az Aninai-hegység (románul Munții Aninei) a Bánsági-hegyvidék 40 km hosszú, 15–20 km széles északkelet-délnyugati irányban húzódó vonulata Romániába, Erdélyben, Krassó-Szörény megyében. Legmagasabb csúcsa az 1160 m tengerszint feletti magasságú Leordi.

Fekvése[szerkesztés]

Románia délnyugati részén, a Bánsági-hegyvidéken található. Északkeleti szomszédja a Szemenik-hegység, délkeleti az Almás-hegység, délnyugati a Lokva-hegység, nyugatról pedig az Alfölddel, azon belül a Temesköz síkságával érintkezik. Délről és délkeletről a Néra völgye határolja.

Leírása[szerkesztés]

Az Aninai-hegység a Bánsági-hegyvidék részeként földtanilag és szerkezetileg is a Déli-Kárpátok gyűrthegységének része. A Bánsági-hegyvidék a Déli-Kárpátok nagy részétől eltérően domborzatilag erősen felszabdalt középhegységi jellegű hegység (Géta takarórendszer).

Az Aninai-hegység felépítése földtanilag is változatos. Az erdőkkel borított hegységet mély, több helyen szurdokvölgyeket kialakító vízfolyások (Krassó, Ménes-patak, Néra) tagolják különálló fennsíkokra. A fennsíkokat nagyrészt jura és kréta időszaki mészkövek alkotják.

A hegység felépítésében a karbonátos kőzetek mellett a földtörténeti óidőben (karbon és perm időszakban) keletkezett konglomerátum, homokkő, agyagpala és szenes rétegek vesznek részt.

A domborzat a szerkezethez és a kőzetekhez igazodik. A mai domborzat több helyen geomorfológiai inverzióval alakult ki, ugyanis a jelenlegi fennsíkok korábban mélyedések voltak, a keményebb fedőrétegek alatt kevésbé ellenálló rétegek helyezkedtek el, a fedőréteg lepusztulása után inverziós medencék jöttek létre.

A Ponor-csúcstól (808 m) délre húzódó Krassóalmási-karsztfennsíkon (Podişul Iabalcei) jól fejlett töbrök mélyülnek a felszínbe. A Karas látványos szurdoka a töbrökkel tagolt felszínbe mélyül, a felszín alatt pedig nagy méretű barlangrendszerek (pl. Comarnic-barlang) húzódnak.

Az Aninai-hegység területe 770 négyzetkilométer, ebből 600 négyzetkilométer mészkő. Ez a legnagyobb karsztos vidék Romániában a Bihar-hegység (Erdélyi-szigethegység) után. Több mint 1200 barlangot találtak a hegységben.

A hegység fő folyói a Berzava (Bârzava), a Krassó (Caraș) és Néra (Nera).

A Berzava a Szemenik-hegységben ered és áthalad a Aninai-hegység északi részén. Fő mellékfolyói a Văliug, Crainic, Raul Alb, Secu, Valea Mare és a Doman.

A Krassó az Aninai-hegységben ered (Izvoarele Carasului). Fő mellékfolyói a Lisava, Jitin, Gârliştea, Buhui és Lupac.

A Néra az Aninai-hegység déli részén folyik keresztül. A fő mellékfolyói: Valea és Rea.

A karsztvidék fokozottan védett. Az Aninai-hegységben számos természetvédelmi terület található, lásd: Néra-szurdok – Beusnica Nemzeti Park és Szemenik-Krassói-szurdok Nemzeti Park.

Barlangok[szerkesztés]

A hegységben található több mint 1200 barlangot dokumentáltak a barlangászok, melyek közül néhány barlang látogatható, mások nem hozzáférhetők a turisták számára.

A barlangok közül a legismertebbek:

  • Peştera Liliecilor – a Krassó-szurdokban található.
  • Peştera Comarnic (Comanic barlang) – a barlang hossza 6 kilométer, Bánság leghosszabb barlangja.
  • Peştera de Zeteváralja (Zeteváraljai barlang)
  • Peştera Popovat (Popovat barlang) – hossza 1121 méter
  • Peştera Tolosu (Tolosu barlang)
  • Grota Buhui (Buhui barlang)

Szurdokok[szerkesztés]

Néra-szurdok
  • Krassó-szurdok (19 km)
  • Néra-szurdok (18 km)
  • Minişului (14 km)
  • Gârliştei (9 km)
  • Buhui (8 km)

Tavak és vízesések[szerkesztés]

Beusnita-vízesés
  • Lacul Dracului - egy tavasbarlang, amelyet a föld alatt a Néra táplál.
  • Ochiul Beiului - egy földalatti tó, amelynek területe 284 négyzetméter, és a mélysége 3,6 méter.
  • Beusnita-vízesés - eléri az öt méteres magasságot is, egyedülálló Romániában.
  • Buhui-tó - az egyetlen mészkő víztározó Romániában, 1908-1909-ben épült.
  • Mărghitaş-tó - az első víztározó volt Romániában, amely 1940-ben épült, turizmus céljából.

Flóra és fauna[szerkesztés]

A vegetációt főleg vegyes erdők képezik. A bükk, luc, és fenyők dominálnak, de tölgyek, gyertyán, juhar, szilfák is megtalálhatók itt.

Az Aninai-hegységben számos állat, mint a farkas, vaddisznó, róka, őz, nyúl, mókus, de szalamandra, vidra vagy pisztráng is él a hegyi patakokban. Egyes barlangokban kihalt állatok fosszilis maradványait is megtalálták, mint például a barlangi medve, vagy barlangi hiéna.

Gazdaság[szerkesztés]

Az Aninai-hegységben a fafeldolgozásnak, állattenyésztésnek és a mezőgazdaságnak és főleg a bányászatnak volt gazdasági jelentősége, híres volt Resicabánya acélipara is.

Turizmus egyre inkább egy új iparág. Ennek érdekében fejlesztették az infrastruktúrát, korszerű utak és létesítmények jöttek létre.

Itt halad a Stájerlakanina–Oravicabánya-vasútvonal (Oravica–Anina hegyi vasút).

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Krassó-szurdoka
  • Krassó forrása
  • Néra forrása
  • Garlistei szurdoka
  • Bohui
  • Comarnic-barlang
  • Popovat-barlang
  • Bohui-barlang

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Turistatérképek: északi rész és déli rész (románul)