Temeshidegkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Temeshidegkút (Zăbrani)
Zabrani, biserici.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang községközpont
Irányítószám 317410
SIRUTA-kód 12787
Népesség
Népesség2165 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság15 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temeshidegkút (Románia)
Temeshidegkút
Temeshidegkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′ 23″, k. h. 21° 35′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 23″, k. h. 21° 35′ 17″
Temeshidegkút környéke 1770 körül

Temeshidegkút (románul Zăbrani) település Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól délkeletre, Lippától délnyugatra, a Maros közelében, Cseralja és Zabrány közt fekvő település. A DN62-es út halad át rajta.

Története[szerkesztés]

A településtől északnyugatra 300 méterre őskőkorszaki valamint a La Tène kultúrához tartozó települések maradványait tárták fel. Az új negyedben illetve a falutól 200 méterre nyugatra, 2–3. századi római és szarmata-dák temetkezési helyekre bukkantak.[3]

Temeshidegkút nevét 1463-ban említette először oklevél Hyydegfew néven. 1561-es adólajstrom említette nevét Hydegkwth formában. 1717-ben Sedekut, 1720-1723-ban Guttenbrunn, 1723-1725-ben Edekut, 1808-ban Hidegkút, Guttenbrun, Hajdekút néven írták.

A település királyi birtok és vásáros hely volt; a 18. században elnéptelenedett. 1727-ben Szászországból és Ausztriából érkezett németek telepedtek le itt.

Fényes Elek 1851-ben írta a településről: „Guttenbrunn, magyarul Hidegkút, oláhul Hajdekut, Temes vármegyében, a Maros mellékén fekszik. Van itt 2544 római katholikus, 198 görögkatolikus, 91 óhitű, 3 zsidó; 5 egész, 182 fél, 88 negyed, 1 nyolczad telek, 19 zsellér, 62 szerződési zsellér, 135 lakó, 87 mesterember, 5 kereskedő, derék római katholikus templom, szép paplak, nagy vendégfogadó, postahivatal. Határa 6688 hold,...Határát a Maros keresztülfutja, és egy árok, melly római sáncznak neveztetik. Végre nevezetes e város pompás hidegforrásáról, melly körül gyülekeztek az első gyarmatosok Szászországból és Ausztriából 1724-ben s e forráskutat tetővel befedvén, pecsétjük is tartalmazza. Országvásárt 3 tart, ugy mint január 17, május 16, september 17-kén; ezenkívül hetivásárokat minden csütörtökön. Birtokosa a királyi kincstár.”

A 20. század elején Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

1910-ben 2999 lakosából 2658 német, 250 román, l90 magyar volt. Ebből 2744 római katolikus, 136 görögkeleti ortodox, 112 görögkatolikus volt.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A két templom közötti útszakasz utcafrontja az út mindkét oldalán műemlékként van nyilvántartva az AR-II-a-A-00660 sorszámon.[3]
  • Római katolikus templomát 1872-ben szentelték fel a Szent Kereszt megtalálása tiszteletére.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  3. ^ a b Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]