Kürtös
| Kürtös (Curtici, Kurtitsch) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Curtici | ||
| Polgármester | Bogdan Ioan Ban (PNL) | ||
| Irányítószám | 315200 | ||
| Körzethívószám | (+40) 02 57 | ||
| SIRUTA-kód | 9495 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 7279 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | 208 (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 99,96 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 110 m | ||
| Terület | 72,82 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kürtös
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 46° 20′ 33″, k. h. 21° 18′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 33″, k. h. 21° 18′ 29″ | |||
[[Fájl:
| |||
| Kürtös weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kürtös témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kürtös (románul Curtici) város Romániában, Arad megyében. 2004-ig Kisiratos is hozzátartozott.
Fekvése[szerkesztés]
Aradtól 15 km-re északra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar Kürt törzsnévből eredhet, de lehet hogy lakói kürtösök voltak.
Története[szerkesztés]
1519-ben Kurteghaz néven említik. A település középkorban már létezhetett, és valószínűleg templomos hely volt. A magyar lakosságú falut 1596-ban a tatárok pusztították el, a 18. században nagyrészt románokkal telepítették újra. 1910-ben 8298 lakosából 5928 román, 2166 magyar és 180 német volt. A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Aradi járásához tartozott. 1992-ben Kisiratossal együtt 9987 lakosa volt, ebből 7031 román (70,40%), 2151 magyar (21,53%), 753 cigány (7,53%) és 24 német (0,24%).
Nevezetességei[szerkesztés]
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Botrány a katolikus temető körül[szerkesztés]
1944. szeptemberében Kürtös határában súlyos harcok folytak az Arad felől hátráló magyar honvédcsapatok, az 1. magyar páncéloshadosztály és a szovjet 18. harckocsihadtest csapatai között. A harcokban hősi halált haltak közül mintegy negyven magyar katonát a kürtösi katolikus temetőben helyeztek örök nyugalomra.[2] Az itt eltemetettek között nyugszik többek között Duska József százados az 1. gépkocsizó lövészezred 3. századának parancsnoka, az osztrogorszki hős Duska László testvérbátyja is.[3] A katonák nyugalmát évtizedekig semmi sem háborgatta. 2010 őszén a helyi önkormányzat megbízásából a település halastavát kikotorták és az iszapot a katolikus temető kerítését megbontva több méter magasan annak régi magyar sírjaira és a katonasírokra hordták. Mi több a régi sírok egy részén utat alakítottak ki. Ez ügyben 2011. április 6-án a temetőben lakossági fórumot tartott a település magyar lakóinak egy csoportja.[4]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Sarusi Mihály: Kisiratosi falurajz Hitel folyóirat 2015. június 37. oldal
- ↑ Mult-kor.hu:Családi küldetés:Négy Duska fivér a háborúban
- ↑ Nyugatijelen.com:Májusban mindent helyre hoznak
.svg){kind=small}