Tőzmiske
| Tőzmiske (Mișca) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317215 |
| SIRUTA-kód | 11432 |
| Népesség | |
| Népesség | 1305 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 17 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 44,36 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 29,42 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Tőzmiske
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 00″, k. h. 21° 36′ 00″ | |
| Tőzmiske weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tőzmiske, 1910-ig Miske (románul: Mișca) falu Romániában, Arad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
A Miske a Mihály személynév becézett alakjából való, előtagját pedig a Tőz folyóról kapta, a Miskétől és Vásárosmiskétől való könnyebb megkülönböztethetősége céljából. Először 1249-ben, Myske alakban említették.
Fekvése[szerkesztés]
Kisjenőtől északkeletre, a Fekete-Körösbe folyó Tőz mellett fekszik.
Népesség[szerkesztés]
Etnikai és vallási megoszlás[szerkesztés]
- 1839–40-ben 1896 ortodox román lakosa volt.
- 1910-ben 1774 lakosa közül 1598 volt román és 173 magyar anyanyelvű; 1587 ortodox, 116 református, 39 római katolikus, tizenöt zsidó és tizenkét egyéb (baptista) vallású.
- 2002-ben 1209 lakosából 963 volt román, 226 cigány és 17 magyar nemzetiségű; 956 ortodox, 99 pünkösdi, 95 baptista és 44 adventista hitű.
Története[szerkesztés]
1332-ben katolikus falu volt. Az 1552 és 64 közötti dikális összeírásban 31 jobbágyportával szerepel. A török hódoltság idején elpusztult, 1715 és 1720 között bánáti románokkal települt újra. 1746-ban 64 régi és 14 jövevény jobbágy és négy házas zsellér családfő, 1771-ben 127 jobbágy és 47 zsellér családfő lakta. 1825-ben József nádor uradalmának része volt. A Fehér-Körös alsó völgye szűcsközpontjának számított.[3] 1895-ben elaprózódott kisbirtokrendszer jellemezte, lakóinak háromnegyede mellékkeresetre volt utalva, leggyakrabban napszámba jártak a nádori uradalomba.
Gazdaság[szerkesztés]
Magának a falunak a határából 2014 hektár szántó és 928 legelő.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt töltötte gyermekkorát Titus Popovici (1930–1994) író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Georgeta Stoica – Paul Petrescu – Maria Bocșe: Dicționar de artă populară. Bukarest, 1985
Források[szerkesztés]
- Géza Kovách – Augustin Mureșan – Gheorghe Lazea: Mișca: studii monografice. Arad, 2004
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leirása. Arad, 1898
További információk[szerkesztés]
- A falu úrbéri térképe 1781-ből [2]
