Sikló (Románia)
| Sikló (Șiclău) | |
 | |
| A siklói ortodox templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Ottlaka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ottlaka |
| Irányítószám | 317141 |
| SIRUTA-kód | 10934 |
| Népesség | |
| Népesség | 994 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 8 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Sikló
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 21° 22′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 38″, k. h. 21° 22′ 02″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sikló témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sikló (más néven Soklyó; románul: Șiclău) falu Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Kisjenőtől 13 km-re délnyugatra fekszik, Ottlakához tartozik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a magyar sok szóból való, mely eredetileg sűrűt jelenthetett.
Története[szerkesztés]
A falu területén a Hallstatti kultúrához tartozó település, újkőkorszaki település és 10. századi temetkezési hely maradványait tárták fel.[3]
1226-ban Sucuroi néven említik. A középkorban Zaránd vármegyéhez tartozott. Lakosai nagyrészt magyar kisnemesek voltak. A falu a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de lakossága kicserélődött. Nevét 1406-ban, majd 1456-ban említette először oklevél Soklo, Sokló néven.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „mezőváros Arad vármegyében, szép rónaságon, 25 katholikus, 2600 óhitü lakossal, anyatemplommal. ... valami régi vár alapja látható, nagy sáczokkal körülvéve; a malom-csatornán van az uradalomnak 4 kőre épitett felette jövedelmes malma. Birja István főherczeg, volt nádor.”
1910-ben 3384 lakosából 140 magyar, 3186 román volt. Ebből 97 római katolikus, 55 református, 3167 román volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Eleki járásához tartozott.
Nevezetességei[szerkesztés]
A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Arad. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}