Páfrányos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Páfrányos (Brusturi, Huffladen)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Nagyhalmágy
Irányítószám 317163
SIRUTA-kód 11094
Népesség
Népesség 387 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság -
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Páfrányos (Románia)
Páfrányos
Páfrányos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 22° 35′ 00″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 00″, k. h. 22° 35′ 00″

Páfrányos (Brusturi), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyhalmágytól északra, a bihari havasok alatt, Mermesd és Zarándbánya közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Páfrányos nevét 1464-ben említette először oklevél Borosthfalwa néven. 1525-ben Brosd, 1760–1762 között Bruszturi, 1808-ban Brusztur, Huffladen, 1888-ban Brusztúr, 1913-ban Páfrányos néven írták.

1560-ban Borosjenőhöz tartozott, 1601-ben Breztur néven volt említve, ekkor Toldy István birtoka volt. 1608-ban nevét Buroztónak írták és Petneházyak kapták meg. 1764-ben a Bethlen-család birtoka volt.

A fennmaradt hagyományok szerint lakossága török eredetű volt, gyakori volt itt a Budugán, Nikodin és Szleo családnév.

Egykori lakosai földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkoztak. Híres volt az itt termett dió és fekete cseresznye, melyet Mokre-nak neveztek. Híres volt a falu háziipara is: a lakosság kapa-, kasza-, fejszenyél-, valamint fagereblye-készítéssel is foglalkozott.

A település határában bővizű források; a Funtînă albă és Blidu-ér eredtek, utóbbinak kőmedencéje is volt. Egykor s faluhoz tartoztak a Dózsa-féle dobrini és ulmi vasérc- és ólombányák is.

Az 1800-as években a leírások szerint a község rendetlen telepítésű volt, keskeny utcákkal, és szétszórt házakkal. Feljegyzett falurészeinek nevei: Buciava, Nicodinetti, Buduganiesti, Florinesti, Paşculesti, Prihodesti, Tulesdi voltak.

Régi görögkeleleti temploma érdekes építésű volt.

1910-ben 1118 lakosából 1111 román, 5 magyar, volt. Ebből 1110 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Nagyhalmágyi járásához tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]