Berzova
| Berzova (Bârzava) | |||
 | |||
| Paál László: Berzovai utca (1871) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Arad | ||
| Község | Berzova | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 317030 | ||
| SIRUTA-kód | 10113 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 985 fő (2011. okt. 31.)[1] | ||
| Magyar lakosság | 4 (2011)[2] | ||
| Népsűrűség | 3,84 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 200 m | ||
| Terület | 256,43 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Berzova
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 21° 59′ 02″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 36″, k. h. 21° 59′ 02″ | |||
 | |||
| Berzova weboldala | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Berzova, 1910-től 1918-ig Marosborsa (románul: Bârzava) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Maros jobb partján, Lippától 25 kilométerre keletre található. A község határának 69%-a erdő, 19%-a legelő és rét és csupán 9%-a szántóföld.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve szláv eredetű (< brĕza ‘nyírfa) és eredetileg valószínűleg patakjára vonatkozott. A helységnévrendezéskor Arad vármegye ötletéből kapta a Marosborsa nevet. Történeti említései: Bozova (1471), Nagbozwa (1479), Also Bozwa (1519), Berzova (1743) és Berzava (1808).
Története[szerkesztés]
Lakói korábban aranyat mostak és hajókat is készítettek, de a 19. században a mészégetés és a szénégetés vált a fő jövedelemforrásukká. A század második felében a település királyi erdőgondnoksági székhely volt. Három országos vásárán főként juhot adtak-vedtek. 1873-ban alakult meg görögkatolikus egyháza. A század folyamán beléolvadt Turzsova és Andrásfalva.[3] 1893-ban gyógyszertár nyílt benne.[4]
Közelében a 20. század második felében, egészen az 1990-es évekig uránszurokércet bányásztak.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben 1421 ortodox román lakosa és egy fatemploma volt, két lelkésszel.[5]
- 1900-ban 1732 lakosából 1554 volt román, 135 magyar és 38 német anyanyelvű; 1023 ortodox, 535 görögkatolikus, 102 római katolikus és 51 zsidó vallású.
- 2002-ben 974 lakosából 964 volt román nemzetiségű; 779 ortodox, 110 görögkatolikus és 71 pünkösdista vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Maros Szépvölgy nevű, romantikus szurdoka a községközponttól Kaprucáig húzódik.
Híres emberek[szerkesztés]
- A helybeli postamester fiaként az 1850-es években itt töltötte gyermekkorát Paál László.
- Itt született 1883. június 7-én Tőkés Ernő református lelkipásztor, egyházi író.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
- ↑ Márki Sándor: Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881, 16. o.
- ↑ Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára'. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)
További információk[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
Ortodox templom
.svg){kind=small}