Berzova

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Marosborsa szócikkből átirányítva)
Berzova (Bârzava)
Paál László: Berzovai utca (1871)
Paál László: Berzovai utca (1871)
Berzova címere
Berzova címere
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségBerzova
Rang községközpont
Irányítószám 317030
SIRUTA-kód 10113
Népesség
Népesség1009 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 (2011)[1]
Népsűrűség3,93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200 m
Terület256,43 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 06′ 23″, k. h. 21° 59′ 33″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 23″, k. h. 21° 59′ 33″
Berzova weboldala
SablonWikidataSegítség

Berzova, 1910-től 1918-ig Marosborsa (románul: Bârzava) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Maros jobb partján, Lippától 25 kilométerre keletre található. A község határának 69%-a erdő, 19%-a legelő és rét és csupán 9%-a szántóföld.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve szláv eredetű (< brĕza ‘nyírfa) és eredetileg valószínűleg patakjára vonatkozott. A helységnévrendezéskor Arad vármegye ötletéből kapta a Marosborsa nevet. Történeti említései: Bozova (1471), Nagbozwa (1479), Also Bozwa (1519), Berzova (1743) és Berzava (1808).

Története[szerkesztés]

Lakói korábban aranyat mostak és hajókat is készítettek, de a 19. században a mészégetés és a szénégetés vált a fő jövedelemforrásukká. A század második felében a település királyi erdőgondnoksági székhely volt. Három országos vásárán főként juhot adtak-vedtek. 1873-ban alakult meg görögkatolikus egyháza. A század folyamán beléolvadt Turzsova és Andrásfalva.[2] 1893-ban gyógyszertár nyílt benne.[3]

Közelében a 20. század második felében, egészen az 1990-es évekig uránszurokércet bányásztak.

Népessége[szerkesztés]

  • 1850-ben 1421 ortodox román lakosa és egy fatemploma volt, két lelkésszel.[4]
  • 1900-ban 1732 lakosából 1554 volt román, 135 magyar és 38 német anyanyelvű; 1023 ortodox, 535 görögkatolikus, 102 római katolikus és 51 zsidó vallású.
  • 2002-ben 974 lakosából 964 volt román nemzetiségű; 779 ortodox, 110 görögkatolikus és 71 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Maros Szépvölgy nevű, romantikus szurdoka a községközponttól Kaprucáig húzódik.

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Archivált másolat. [2018. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 17.)
  2. Márki Sándor: Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881, 16. o.
  3. Péter H. Mária: Az erdélyi gyógyszerészet magyar vonatkozásai. Kolozsvár, 2002, 46. o.
  4. Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára'. [2008. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 23.)

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]