Angyalkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Angyalkút (Fântânele)
Az angyalkúti római katolikus templom
Az angyalkúti római katolikus templom
Angyalkút címere
Angyalkút címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségAngyalkút
Rang községközpont
Irányítószám 317120
SIRUTA-kód 9299
Népesség
Népesség2141 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság231 (2011)[2]
Népsűrűség86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület40,18 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Angyalkút (Románia)
Angyalkút
Angyalkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 07′ 27″, k. h. 21° 23′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 27″, k. h. 21° 23′ 01″
Angyalkút weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Angyalkút témájú médiaállományokat.
Az angyalos kút újabb változata

Angyalkút, 1904-ig Kisfalud (románul Fântânele, 1948-ig Engelsbrunn, németül Engelsbrunn vagy Engelsbronn) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól 6 km-re délkeletre, a Maros bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Először Kyssfalwd néven említették 1457-ben és így is hívták a németek beköltözéséig. Telepítője a területén ásott öt kút egyike fölé angyalt ábrázoló kőszobrot emeltetett és lakói 1768-ban kérvényezték, hogy a falu kapja meg az Engelsbrunn ('angyalkút') nevet. Hivatalos román nevének jelentése: 'kutak'.

Története[szerkesztés]

Kisfaludot 1457-ben Soprony faluval együtt mint a Czibak család birtokát említették. 1466-ban a Ravazdiak és Garaiak birtoka volt, az 1561 évi adólajstrom pedig Balogh Imre birtokaként említette.

A 18. században a Maros menti nádasban szórtan álló kevés házában románok éltek. 1766-ban Neumann József lippai sótári tiszt telepítette a falut 104 német családdal, főként Trier környékéről, Lotaringiából, Luxemburgból és a Saar-vidékről. A románokat ekkor Kisszentmiklósra és Lippára költöztették.

1848. október 21-én Zurits Ferenc és Asztalos Sándor a falu mellett verték meg a kitörő aradi várőrséget. A 20. század elején jelentős volt ló- és szarvasmarhatartása, de téglagyára is működött. Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

1945-ben 161 sváb lakosát hurcolták a Szovjetunióba, akik közül 42-en ott haltak meg. 1960-ban kezdődött meg a svábok kitelepülése Németországba, elhagyott házaikba Máramaros, Bihar, Beszterce-Naszód megyei és moldvai románok, magyarok és Bihar és Szilágy megyei szlovákok költöztek.

Az ortodoxok 1980 és 1997 között építették föl díszes templomukat, előtte csak kis kápolnájuk volt. 2000-ben a reformátusok is templomot szenteltek a faluban.

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 1580 lakosából 1486 volt német, 74 román és 19 magyar anyanyelvű; 1508 római katolikus és 66 ortodox vallású.
  • 2002-ben 2224 lakosából 1719 volt román, 280 magyar, 134 szlovák, 55 német és 20 cigány nemzetiségű; 1561 ortodox, 288 római katolikus, 171 református, 105 pünkösdista és 83 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1780-ban épült. A templomkertben, az egykori angyalos kút helyén bádog angyalszobor áll kitárt szárnyakkal egy talapzaton.
  • Két klasszicista kastélya is van a 19. század első feléből: a Kövér–Appel és a Porcia családoké.

Oktatás[szerkesztés]

1961-ig az iskola kizárólag német tannyelvű volt. Szlovák nyelvű tagozata csak 1990 és 1997 között működött, négyosztályos összevont magyar tagozata viszont ma is.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Elena Rodica Colta: Die slowakische Minderheit aus Fântânele (Kreis Arad, Rumänien) zwischen Identität und Integrierung. In Andó György – Eperjessy Ernő – Grin Igor – Krupa András (szerk.): A nemzetiségi kultúrák az ezredfordulón (esélyek, lehetőségek, kihívások). Békéscsaba – Budapest, 2001, 285–292
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]

További információk[szerkesztés]