Trier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Trier
Főpiactér
Főpiactér
Trier címere
Trier címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Rajna-vidék-Pfalz
Rang járási jogú város
Alapítás éveKr. e. 16
Polgármester Wolfram Leibe (SPD)
Irányítószám 54290, 54292, 54293, 54294, 54295, 54296
Körzethívószám 651
Rendszám TR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 110 111 fő (2016. dec. 31.)[1]
Népsűrűség884 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
Terület117,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trier (Németország)
Trier
Trier
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 45′ 24″, k. h. 6° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 49° 45′ 24″, k. h. 6° 38′ 29″
Rhineland-Palatinate TR (urban).svg
Trier weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trier témájú médiaállományokat.

Trier (ejtsd: trír, franciául Trèves, luxemburgiul Tréier, latinul Augusta Treverorum) németországi város, amely a Mosel folyó mentén helyezkedik el. Nem egyedül állítja magáról, hogy az ország legrégebbi városa. Legkésőbb i. e. 16-ban alapították, és elsősége mellett szól, hogy városként mindenképpen a leghosszabb dokumentált története van.

Itt székel a Trieri Egyetem és Trier-Saarburg, de a Trieri egyházmegye püspöki széke is itt található. Luxembourg, Metz és Saarbrücken mellett tagja a QuattroPole városszövetségnek és fontos városnak számít a Saar-Lor-Lux (Saar-vidék, Lotaringia és LuxemburgRajna-PfalzVallónia) régiós együttműködésben.

Fekvés[szerkesztés]

A város Rajna-Pfalz szövetségi állam nyugati részén a luxemburgi határhoz közel helyezkedik el a bortermelésre kiválóan alkalmas homokkő hegyek között meghúzódó völgyben. Részét képezi a Mosel-Saar-Ruwer borvidéknek.

Klíma[szerkesztés]

A város klímája

A város éghajlata óceáni jellegű. Az évi középhőmérséklet 9,3 °C. A csapadék mennyisége 719 mm.

A legmelegebb hónap az augusztus 16,8 °C körül. A leghidegebb a január 1 °C körül.

Trier panorámája

Történelem[szerkesztés]

Trier látképe a levegőből
Trier Marktkreuz mit Marktkirche.jpg

A várost az i.e.15-ben Augustus római császár alapította. Hamarosan Gallia Belgica római provincia fővárosa lett. Ugyan 275-ben a frankok és alemannok feldúlták, mégis már 286-tól egészen 395-ig császári székhely volt. Az Alpoktól északra Trier a római emlékekben leggazdagabb város és ez a legrégebbi keresztény püspökség. A középkorban a trieri érsek alá tartozott a francia határtól a Rajnáig tartó terület, és egyike volt a Német-római Birodalom hét választófejedelemének.

2005-ben körülbelül százezres lakosságával a tartomány negyedik legnagyobb városa volt (Kaiserslauternnel együtt) Mainz, Ludwigshafen am Rhein és Koblenz után. A legközelebbi jelentős német városok a 80 kilométerre található Saarbrücken és a 100 kilométerre található Koblenz; a legközelebbi város az 50 kilométerre található Luxembourg, Luxemburg állam fővárosa.

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1815–1817: Anton Joseph Recking
  • 1818–1840: Wilhelm von Haw
  • 1841–1848: Franz Damian Görtz
  • 1849–1862: Franz Xaver Buss
  • 1862–1904: Karl de Nys
  • 1904–1927: Albert von Bruchhausen
  • 1928–1934: Dr. Heinrich Weitz
  • 1934–1938: Ludwig Christ
  • 1938–1945: Dr. Konrad Gorges
  • 1945–1946: Friedrich Breitbach
  • 1946–1949: Heinrich Kemper
  • 1949–1963: Heinrich Raskin
  • 1964–1976: Josef Harnisch
  • 1976–1979: Carl-Ludwig Wagner
  • 1979–1989: Felix Zimmermann
  • 1989–2007: Helmut Schröer
  • 2007. április 1. óta: Klaus Jensen

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Városrészek[szerkesztés]

  • 11 Mitte/Gartenfeld
  • 12 Nord (Nells Ländchen, Maximin)
  • 13 Süd (St. Barbara, St. Matthias)
  • 21 Ehrang/Quint
  • 22 Pfalzel
  • 23 Biewer
  • 24 Ruwer/Eitelsbach
  • 31 West/Pallien
  • 32 Euren (Herresthal)
  • 33 Zewen (Oberkirch)
  • 41 Olewig
  • 42 Kürenz (Alt-Kürenz, Neu-Kürenz)
  • 43 Tarforst
  • 44 Filsch
  • 45 Irsch
  • 46 Kernscheid
  • 51 Feyen/Weismark
  • 52 Heiligkreuz
  • 53 Mariahof

Közlekedés[szerkesztés]

Közút[szerkesztés]

A várost érinti az A1-es (az A602-es keresztül) és az A64-es autópálya.

Vasút[szerkesztés]

Látnivalók[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Marx Károly társadalomkritikus, forradalmár.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]