Trier

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trier
Hauptmarkt Trier SK.jpg
Trier címere
Trier címere
Közigazgatás
Ország  Németország
Tartomány Rajna-vidék-Pfalz
Járás Trier
Rang járási jogú város
Alapítás éve Kr. e. 16
Polgármester Wolfram Leibe (SPD)
Irányítószám 54290, 54292, 54293, 54294, 54295, 54296
Körzethívószám 651
Rendszám TR
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 114 914 fő (2015. dec. 31.)[1]
Népsűrűség 884 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 124 m
Terület 117,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trier (Németország)
Trier
Trier
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 45′ 24″, k. h. 6° 38′ 29″Koordináták: é. sz. 49° 45′ 24″, k. h. 6° 38′ 29″
Trier (Rajna-vidék-Pfalz)
Trier
Trier
Pozíció Rajna-vidék-Pfalz térképén
Rhineland-Palatinate TR (urban).svg
Trier weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trier témájú médiaállományokat.

Trier (franciául: Trèves; luxemburgi nyelven: Tréier; latinul: Augusta Treverorum) németországi város a Mosel folyó mentén helyezkedik el. Nem egyedül állítja magáról, hogy az ország legrégebbi városa. Legkésőbb i. e. 16-ban alapították, és elsősége mellett szól, hogy városként mindenképpen a leghosszabb dokumentált története van.

Itt székel a Universität Trier egyetem és Trier-Saarburg. Luxembourg, Metz és Saarbrücken mellett tagja a QuattroPole városszövetségnek és fontos városnak számít a Saar-Lor-Lux (Saar-vidék, Lotaringia és LuxemburgRajna-PfalzVallónia régiós együttműködésben.

Fekvés[szerkesztés]

A város Rajna-Pfalz szövetségi állam nyugati részén a luxemburgi határhoz közel helyezkedik el a bortermelésre kiválóan alkalmas homokkő hegyek között meghúzódó völgyben. Részét képezi a Mosel-Saar-Ruwer borvidéknek.

Klíma[szerkesztés]

A város klímája

A város éghajlata óceáni jellegű. Az évi középhőmérséklet 9,3 °C. A csapadék mennyisége 719 mm.

A legmelegebb hónap az augusztus 16,8 °C körül. A leghidegebb a január 1 °C körül.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Trier panorámája

Történelem[szerkesztés]

Trier látképe a levegőből
Trier Marktkreuz mit Marktkirche.jpg

A várost az i.e.15-ben Augustus római császár alapította. Hamarosan római provinciai főváros lett. Ugyan 275-ben a frankok és alemannok feldúlták, mégis már 286-tól egészen 395-ig császári székhely volt. Az Alpoktól északra Trier a római emlékekben leggazdagabb város és ez a legrégebbi keresztény püspökség. A középkorban a trieri érsek alá tartozott a francia határtól a Rajnáig tartó terület, és egyike volt a Német-római Birodalom hét választófejedelemének.

2005-ben körülbelül százezres lakosságával a tartomány negyedik legnagyobb városa volt (Kaiserslauternnel együtt) Mainz, Ludwigshafen am Rhein és Koblenz után. A legközelebbi jelentős német városok a 80 kilométerre található Saarbrücken és a 100 kilométerre található Koblenz; a legközelebbi város az 50 kilométerre található Luxembourg, Luxemburg állam fővárosa.

Trierben született Marx Károly társadalomkritikus, forradalmár.

Városrészek[szerkesztés]

  • 11 Mitte/Gartenfeld
  • 12 Nord (Nells Ländchen, Maximin)
  • 13 Süd (St. Barbara, St. Matthias)
  • 21 Ehrang/Quint
  • 22 Pfalzel
  • 23 Biewer
  • 24 Ruwer/Eitelsbach
  • 31 West/Pallien
  • 32 Euren (Herresthal)
  • 33 Zewen (Oberkirch)
  • 41 Olewig
  • 42 Kürenz (Alt-Kürenz, Neu-Kürenz)
  • 43 Tarforst
  • 44 Filsch
  • 45 Irsch
  • 46 Kernscheid
  • 51 Feyen/Weismark
  • 52 Heiligkreuz
  • 53 Mariahof

Látnivalók[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A1-es (az A602-es keresztül) és az A64-es autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Polgármesterek[szerkesztés]

  • 1815–1817: Anton Joseph Recking
  • 1818–1840: Wilhelm von Haw
  • 1841–1848: Franz Damian Görtz
  • 1849–1862: Franz Xaver Buss
  • 1862–1904: Karl de Nys
  • 1904–1927: Albert von Bruchhausen
  • 1928–1934: Dr. Heinrich Weitz
  • 1934–1938: Ludwig Christ
  • 1938–1945: Dr. Konrad Gorges
  • 1945–1946: Friedrich Breitbach
  • 1946–1949: Heinrich Kemper
  • 1949–1963: Heinrich Raskin
  • 1964–1976: Josef Harnisch
  • 1976–1979: Carl-Ludwig Wagner
  • 1979–1989: Felix Zimmermann
  • 1989–2007: Helmut Schröer
  • 2007. április 1. óta: Klaus Jensen

Testvérvárosok[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. http://www.statistik.rlp.de/fileadmin/dokumente/berichte/A1033_201522_hj_G.pdf