Porta Nigra (Trier)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trier római kori műemlékei, a Szent Péter-dóm és a Miasszonyunk-templom
Világörökség
A Porta Nigra város felőli része
A Porta Nigra város felőli része
Adatok
Ország Németország
Világörökség-azonosító 367-005
Típus Kulturális helyszín
Kritériumok I, III, IV, VI
Felvétel éve 1986
Elhelyezkedése
Porta Nigra (Trier) (Németország)
Porta Nigra (Trier)
Porta Nigra (Trier)
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′Koordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 6° 38′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porta Nigra témájú médiaállományokat.
A Porta Nigra külső része
A Porta Nigra a Simeonkapuval, 1814

A Porta Nigra (latinul fekete kapu) Trier város egykori római kapuja, a város jelképe, 1986 óta a Világörökség része. Elnevezése a középkorból származik, másik neve Porta Martis, azaz Mars kapuja volt. A helybéliek egyszerűen csak Porta névvel jelölik.

Építése[szerkesztés]

A kaput Kr. u. 180 körül építették az akkor Augusta Treverorumnak nevezett Trier városának északi bejárataként. A középkorban kialakult neve, a Porta Nigra, az időjárás viszontagságaiban elszíneződött homokkőre utal. Mindkét név, a Porta Nigra, illetve a Porta Martis első ízben egy 12. századi műben, a Gesta Treverorumban jelent meg. A megfelelő szakasz fordítása így hangzik: „Ők (a trieriek) a Mars-kaput Marsról nevezték el, akit a háború istenének tekintettek; amikor hadba vonultak, ezen a kapun meneteltek kifelé. Fekete kapu lett azonban a neve a gyász miatt, amellyel a csatamezőről visszatértükben áthaladtak alatta.”

Alaposabb szemrevételezésnél a kapu kövein bevésett jelek látszanak, amelyek közül egyesek fejjel lefelé állnak. Ha elfogadjuk az észszerű feltételezést, hogy ezek a kőfaragók jelei lehettek, ezek segítségével rekonstruálható a kapu építése. Ebben az összefüggésben a legértékesebb leletek a nyugati toronyban találhatók, ahol ezek a jelek dátumot is tartalmaznak. Sajnos azonban az év nincs megadva, így a Porta Nigra korát ezen a módon nem lehet meghatározni. A jelekből azonban jól becsülhető a kapu építésének időtartama, mivel itt több egymásra helyezett kőtömbön is van jelölés. Ha ezeket az időadatokat kivetítjük az építmény egészére, figyelembe véve az építkezés észszerű szakaszolását és kihagyva a telet (mint ami alkalmatlan az építkezésre), akkor a Porta Nigra építési ideje kettő és négy év között lehetett.

A kapu azonban véglegesen soha nem készült el. Például az ajtók sarokvasához a nyílásokat már előre elkészítették, de a kapu tengelyében a tömbök még mindig nincsenek készre faragva, így záródó ajtót soha nem lehetett beépíteni.

A Porta a gyakorlatlan szemlélőre is befejezetlen benyomást tesz, például a kifelé néző homlokzaton az előre odakészített lizenák teljesen megmunkálatlan állapotban maradtak. A lyukak, amelyeket középkori fémtolvajok hagytak maguk után, amikor az építkezésnél használt vaskapcsokat és ólomöntvényeket kitörték, csak erősítik ezt a benyomást.

A város északi felén álló Porta Nigra mellett a városnak további kapujai is voltak: Porta Alba (fehér kapu) keleten, Porta Media (középső kapu) délen, illetve a Porta Inclyta (híres kapu) a Mosel hídja felé.

Középkor[szerkesztés]

Trieri Simeon görög szerzetes 1028 után költözött az épületbe, feltehetően befalaztatta magát. 1035-ben bekövetkezett halála után a földszinten temették el és szentté nyilvánították. Az ő tiszteletére épült a Simeon-káptalan és a kaput is templomként használták. Ehhez két egymáson fekvő templomcsarnokot építettek, amelyekből egy apszis ma is látható.

A Porta Nigra tulajdonképpeni városkapuját betömték és egy külső lépcsőn át közvetlenül a mai első emeletre lehetett jutni. A városkapu funkciót a Simeonkapu vette át, amelyet a Porta Nigra keleti oldalához toldtak. Ezt a Portához képest kisméretű kaput az 1389-ben épített erődített torony, az úgynevezett Ramsdonkturm védte.

Újkor[szerkesztés]

1802-ben I. Napóleon megszüntette a templomot és a káptalant, és 1804 októberében tett látogatásakor elrendelte az egyházi toldalékok lebontását oly módon, hogy csak a római kapu maradjon. Ez 1804 és 1809 között meg is történt.

1979. szeptember 11-én a Porta Nigrát jelképesen elfoglalták az atomenergia ellen tiltakozók.

1940-ben a Porta Nigra első ízben szerepelt a Német Birodalom bélyegén. 1947 és 1948-ban is adtak ki bélyeget, ahol a Porta Nigra Rajna–Pfalz motívumaként szerepelt. 1984-ben a Német Szövetségi Posta különkiadású emlékbélyeget bocsátott ki Trier 2000. évfordulójára.

2017-re egy 2 eurós emlékérme kibocsátását tervezik, amelyen a Porta Nigra Rajna-Pfalz tartomány szimbólumaként jelenne meg.

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Porta Nigra című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Porta Nigra (Trier) témájú médiaállományokat.