Kaprióra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kaprióra (Căprioara)
Kapriora.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Soborsin
Irányítószám 317271
SIRUTA-kód 11860
Népesség
Népesség286 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság< 3 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság160 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kaprióra (Románia)
Kaprióra
Kaprióra
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 56″, k. h. 22° 16′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 56″, k. h. 22° 16′ 38″
A Maros Kaprióránál

Kaprióra, 1911 és 1918 között Kaprevár (Kapriora, románul: Căprioara) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A Maros bal partján, hegyek lábánál, a községközpont Soborsintól 6 km-re délkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

1337-ben Caprewar alakban említették. Ezzel Kiss Lajos szerint az legkorábbról datált román eredetű településnév a középkori Magyarországon. Az alapjárul szolgáló căprioară szó nyelvjárási jelentése 'kecskegida'. Talán a falura vonatkozik egy 1256-os oklevél 1572-es másolatában említett Nagkechkes név is. 1596-ban Kapriora.

Története[szerkesztés]

Román falu volt Krassó, 1880-tól Krassó-Szörény vármegyében. A 1819. században kincstári birtok. 1717-ben még tizenhét, 1786-ban már 145 család lakta. 1770-ben az egész lippai kerületben Lippán kívül csak itt működött román nyelvű iskola. Részt vett a marosi sószállításban – 1785-ből adatolt pecsétje sószállító dereglyét ábrázolt. 1844-ben akkori birtokosa, Wodianer Sámuel kapriorai előnévvel kapott magyar nemességet. A család 1886-ban, ugyanezen előnévvel bárói címet is szerzett. A falu 4877 kataszteri holdas határának 1895-ben 69%-át a Wodianer-birtok foglalta el, amely főként erdőkből állt.

Népessége[szerkesztés]

  • 1910-ben 986 lakosából 920 volt román, 34 magyar és 12 német anyanyelvű; 916 ortodox és 49 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 354 lakosából 348 volt román nemzetiségű; 330 ortodox, 12 pünkösdista és 11 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A falu határában két barlang található. Az a lui Sinesie nevű a Kápolnásra vezető földúton kb. 300 méterre, a másik, az a lui Dutu a Pozsgára vezető út közelében.

Gazdasága[szerkesztés]

  • Határában sárga és rózsaszínű jura mészkövet bányásznak. A kitermelés már a 20. század elején is folyt, a Wodianer-uradalom területén található három-négy kőfejtőben.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  3. Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904

Források[szerkesztés]

  • Rodica Colta – Doru Sinaci – Ioan Traia: Căprioara. Arad, 2011

Külső hivatkozások[szerkesztés]