Temesfűzkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Temesfűzkút (Fiscut)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Németság
Irányítószám 317313
SIRUTA-kód 12180
Népesség
Népesség581 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság8 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Temesfűzkút (Románia)
Temesfűzkút
Temesfűzkút
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 01′ 40″, k. h. 21° 22′ 37″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 40″, k. h. 21° 22′ 37″

Temesfűzkút, románul: Fiscut település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól délre, Vingától keletre fekvő település.

Története[szerkesztés]

Temesfűzkút, Főzkút nevét 1493-ban említette először oklevél Fyzkuth néven. 1808-ban Füskút, Fiskút, 1888-ban Füskút, 1913-ban Temesfőzkút néven írták.

Fűzkút a középkorban Arad vármegyéhez tartozott. Az 1723-1725 évi térképen elpusztult helyként jelölték. A 18. század közepén románok telepedtek meg itt. A kincstári birtokok elárverezésekor Sanderer Mihály vásárolta meg. A 19. század elején a Rőtth, a Frölich és a Daruváry-családok lettek a birtokosai. 1838-ban Rőtth József örökösei és Majerffy Károly voltak a birtokosai, majd 1896-ban a Rőtth-család birtoka harmadrészben Kisfaludy Zsigmond és Rőtth Jolán, kétharmadrészben Kintzig Ferencz tulajdonába került, míg a Fröhlich és a Daruváry rész Kintzig Ferencz és Géza birtoka lett. A 20. század elején Kintzig Géza, Dénes és Margit és Kisfaludy Zsigmond volt a legnagyobb birtokosa. A községbeli két úrilak közül az egyik Fröhlich Gusztávé volt, majd Kintzig Margit és Dénes tulajdona lett. A másikat Rőtth László építtette, s ez később Kintzig Gézáé lett. A mai Temesfüzkúttól éjszakkeletre feküdt a középkorban Cserteleke (Chertheleke-)puszta is, amely 1457-ben az aradi káptalan birtoka volt és Arad vármegyéhez tartozott.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

Füskut, Temes vármegyében, 1100 óhitü lakossal, anyatemplommal, 58 egész urbéri telekkel. A féregyházi birtokosok birják.

1910-ben 896 lakosából 50 magyar, 91 német, 755 román volt. Ebből 139 római katolikus, 11 görögkatolikus, 742 görögkeleti ortodox volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Újaradi járásához tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
Temesfűzkút, Fűzkút egy régi térképen