Bozósd
| Bozósd (Rădești) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Háromalmás |
| Rang | falu |
| Községközpont | Háromalmás |
| Irányítószám | 317008 |
| SIRUTA-kód | 9789 |
| Népesség | |
| Népesség | 369 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 16′ 14″, k. h. 22° 15′ 05″46.270550°N 22.251511°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 14″, k. h. 22° 15′ 05″46.270550°N 22.251511°E | |
 | |
| Bozósd weboldala | |
 | |
Bozósd, 1910-ig Bogyest (románul: Rădești, 1925-ig Bodești) falu Romániában, Arad megyében.
Nevének eredete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Bogyest a Bodea személynév képzős változata. A település lakói között 1525-ben meg is jelenik egy Johannes Boge nevű. Először 1441-ben Bodyafalva, 1525-ben Bogesthfalva, 1605-ben Bogiest alakban írták. A helységnévrendezés során egy 1561-es (valószínűleg betűtévesztéses vagy téves olvasatú) Bozost adat alapján teremtettek számára magyarosabb hangzású nevet, miután a középkori, okleveles Bogyafalva nevet már Bodest kapta. Miután Romániához csatolták, ugyanettől való megkülönböztetés céljából változtatták meg a nevét a maira, amelyet a faluban leggyakoribb Rada családnévből képeztek.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Borossebestől 21 kilométerre délkeletre, a Zarándi-hegység északi lejtőjén fekszik.
Népessége
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Etnikai és vallási megoszlás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1880-ban 726 lakosából 701 volt román és 22 egyéb (cigány) anyanyelvű; 632 ortodox és 91 görögkatolikus vallású.
- 2002-ben 552 lakosából 545 vallotta magát román és hét cigány nemzetiségűnek; 290 ortodox, 160 baptista és száz pünkösdi hitűnek.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Román falu volt Zaránd, 1746-tól Arad vármegyében. 1525-ben kenéze Stan. Még a 16. század folyamán elpusztult. 1605-ben azon falvak között sorolták fel, amelyeket „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.[2] 1720-ban tizenhárom jobbágycsaládot írtak össze benne. Mai helyére 1826 után települt.[3] A 20. század elején lakói főleg erdei munkával foglalkoztak.
Látnivalók
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Falumúzeum (94. sz.).
- A falu egykori gabonaraktára (1878) (125. sz.).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o.
- ↑ Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 191. o.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Vasile V. Rada: Rădești – Județul Arad. Vol. 1. Arad, 2009
- Virtuális Bogyest (románul)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
