Marospetres
| Marospetres (Petriș) | |
.JPG) | |
| A Szalbek-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317245 |
| SIRUTA-kód | 11673 |
| Népesség | |
| Népesség | 513 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 3,93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 130,59 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Marospetres
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 03′, k. h. 22° 23′Koordináták: é. sz. 46° 03′, k. h. 22° 23′ | |
| Marospetres weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marospetres témájú médiaállományokat. | |
Marospetres, 1910-ig Petris (románul: Petriș) falu Romániában, Arad megyében.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a 'kavics' vagy 'porondos terület' jelentésű román petriș szóból való. Először 1743-ban említették, Petrisch alakban. A Marospetres név a helységnév-rendezés idején keletkezett, mesterséges névadással.
Fekvése[szerkesztés]
Dévától 50 kilométerre északnyugatra, Lippától 69 kilométerre keletre, a Marostól három kilométerre északra, a Zarándi-hegység egy patakvölgyében fekszik.
Népessége[szerkesztés]
- 1839–40-ben 512 ortodox, 11 református és 10 római katolikus lakosa volt.
- 1910-ben 1270 lakosából 1202 volt román, 47 magyar és 19 német anyanyelvű; 1200 ortodox, 52 római katolikus és 12 református vallású.
- 2002-ben 634 lakosából 623 volt román és kilenc magyar nemzetiségű; 570 ortodox, 34 baptista, 11 pünkösdista és hét római katolikus vallású.
Története[szerkesztés]
1709-ben települt román lakossággal. 1728-ban 57 házból állt.[3] A felkelők 1784-ben megostromolták és felgyújtották az uradalmi központot (a mai kastély elődjét). Fényes Elek mezővárosnak írja. 1849. február 28-án Zámból román határőrök és parasztfelkelők érkeztek ide azzal a céllal, hogy Soborsinnál összeköttetést létesítsenek a bánáti császári haderőkkel és elvágják az aradi ostromló sereget a magyar főerőktől. 1895-ben 9 316 kataszteri holdas uradalma 88%-ban erdőkből állt. Az erdők kitermelését tizenöt kilométer hosszú keskeny vágányú vasútpálya könnyítette meg. A hegyi szántókon a helyiek harmados bérlőként gazdálkodtak. A parasztbirtokok 60%-ban erdőből, 30%-ban jó minőségű szántókból és kertekből, 10%-ban vizenyős rétekből álltak. Hatvannyolc lakosa 1897-ben magyar állami iskoláért írt kérvényt a vármegyei tanfelügyelőhöz, amely még ugyanazon évben megnyílt.[4]
Látnivalók[szerkesztés]
- A Szalbek-kastély a 19. század első felében, klasszicista stílusban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 199. o.
- ↑ Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885-1910-ig. Arad, 1910, 66–67. o.
Források[szerkesztés]
- Virtuális Petris (románul)
- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
- Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára. Pesten, 1851[halott link]
- Egyed Ákos: Erdély 1848–1849. Csíkszereda, 1998–1999
További információk[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
A kastély dór oszlopai
Szobor a kastélyparkban
.JPG)
.JPG)
.svg){kind=small}