Lippakeszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lippakeszi (Chesinț)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Temeshidegkút
Irányítószám 317411
SIRUTA-kód 12796
Népesség
Népesség 1160 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 2
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Lippakeszi (Románia)
Lippakeszi
Lippakeszi
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 03′ 02″, k. h. 21° 34′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 02″, k. h. 21° 34′ 29″
Lippakeszi egy 1700-as évekből való térképen

Lippakeszi (Chesinț), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippától délnyugatra, Temesillésd és Temesújfalu közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Lippakeszi Árpád-kori település, egykor a Keszi törzsbeliek települése volt.

Nevét 1278-ban említette először oklevél Erdizadkezi néven. A település nevében levő (Erdizad) Erdőszád név jelentése erdőtorok, a vidéket határozta meg, ahol a falu feküdt. 1334-ben Kezi, Kezy, 1761-ben Gessinz, 1808-ban Keszincz, Keszéncz, 1888-ban Keszincz, 1913-ban Lippakeszi néven írták.

1278-ban Pál bán birtoka volt, aki végrendeletében Keszit öccsére, Pósa ispánra hagyta.

1334-ben már egyházas hely volt, neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, papja ez évben 13 garas pápai tizedet fizetett.

A település a középkorban Arad vármegyéhez tartozott.

A 15. században a Páznádi Baki család birtoka volt, 1561-ben a csanádi káptalan és Vetési János is a földesurai között volt.

A török hódoltság alatt magyar lakossága elpusztult, a 18. század elején helyükre románok telepedtek le, akik a helység nevét Keszincz-re ferdítették. A Mercy gróf-féle 1723–1725-ös térképen még elpusztult helyként megjelölték, de az 1761. évi térképen, Gessinz alakban, már ismét óhitűektől lakott helyként szerepelt.

1782-ben Névery Elek és József a kincstártól megvásárolták, de mivel az árát végül nem fizették ki, így továbbra is a kincstáré maradt. 1801-ben Eötvenesi Lovász Zsigmond a kincstártól megvásárolta, akiről Imrére szállt, majd Amália gróf Zelěnski Lászlóné örökölte.

A határban fekvő Ó falu-dűlő helyén feküdt a hódoltság előtt a falu.

A mai Lippakeszitől délre feküdt Horpataka is, amely egykor szintén Arad vármegyéhez tartozott.

Horpataka redetileg a Keszi család birtoka volt. Keszi Balázs deák 1471-ben Horpatakát a csanádi káptalannak adta.

1910-ben 2227 lakosa volt, melyből 2200 román, 17 magyar volt. Ebből 2148 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Lippai járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Görög keleti temploma a török hódoltság alatt épült; eredetileg más célra használták, de a románok a ház egyik tűzfala mellé tornyot építtettek, és azóta templomként szolgál.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Források[szerkesztés]

  • Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
  • Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.