Kalodva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kalodva (Cladova)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Ópálos
Irányítószám 317232
SIRUTA-kód 11566
Népesség
Népesség 306 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 6[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kalodva (Románia)
Kalodva
Kalodva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″
Kalodva weboldala

Kalodva, 1910-ig Kladova (románul: Cladova) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippától 6,5 km-re északnyugatra, a Kladova-patak mentén, a Zarándi-hegységben fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Első említése: Kalodwa (1308). Ez az eredeti kladova névalak ejtéskönnyítő, hangátvetéses formája. Egy 'farönk' jelentésű szláv tőből származik (vö. bolgár Клáдoвa hn.). A román név is a szlávból származik. A 18. században a magyarban is a romános alak honosodott meg. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1907-ben a középkori magyaros névalakot állította vissza.

Története[szerkesztés]

A Várhegyen a vaskori eredetű, a dákok és a rómaiak által is használt erődítményt a 13. században megerősítették, falai között templomot építettek. A pálosok IV. Lászlótól kapott földjüket később vásárlásokkal gyarapították. A 14. század elején már létezett a pálosok által alapított Sarlós Boldogasszony-kolostora. Kiterjedt szőlőbirtokokkal bírt. A közösség valószínűleg az 1540-es években bomlott fel.[3] A vár 1441-ben Brankovics György uradalmi központja volt. A falu fele 1477-ben Solymosvár tartozékaként a lendvai Bánfiak birtoka. Várát 1602-ben, Solymos váráért cserében Székely Mózes kapta meg a temesvári pasától. A 17. században három faluból, Alsó- , Közép- és Felsőkalodvából állt. 1720-ban 33, 17461752-ben 25 család, 1771-ben 73 jobbágy- és 59 zsellércsalád lakta. A 19. században kincstári erdőgondnokság működött a faluban. Főként a Liboka-dombon feküdtek kitűnő bort termő szőlői 1771-ben tizenöt, 1835-ben kétszáz, 1880-ban kevesebb mint száz hektáron.[4]

Lakossága[szerkesztés]

1900-ban 806 lakosából 781 volt román, 13 magyar és 9 német anyanyelvű; 781 ortodox és 10 római katolikus vallású.

2002-ben 362-en lakták, közülük 347 román, 8 magyar nemzetiségű; 328 ortodox, 15 pünkösdista, 8 baptista és 7 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Várhegy délkeleti részét kőbánya pusztította el. Rajta sáncok és a középkori templom maradványai láthatóak.
  • A Kladova völgye népszerű kirándulóhely.

Híres szülöttei[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000, 105. o.
  4. Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 280. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]