Kalodva
| Kalodva (Cladova) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ópálos |
| Irányítószám | 317232 |
| SIRUTA-kód | 11566 |
| Népesség | |
| Népesség | 306 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 6 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Kalodva
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″ | |
| Kalodva weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kalodva, 1910-ig Kladova (románul: Cladova) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Lippától 6,5 km-re északnyugatra, a Kladova-patak mentén, a Zarándi-hegységben fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
Első említése: Kalodwa (1308). Ez az eredeti kladova névalak ejtéskönnyítő, hangátvetéses formája. Egy 'farönk' jelentésű szláv tőből származik (vö. bolgár Клáдoвa hn.). A román név is a szlávból származik. A 18. században a magyarban is a romános alak honosodott meg. Az Országos Községi Törzskönyvbizottság 1907-ben a középkori magyaros névalakot állította vissza.
Története[szerkesztés]
A Várhegyen a vaskori eredetű, a dákok és a rómaiak által is használt erődítményt a 13. században megerősítették, falai között templomot építettek. A pálosok IV. Lászlótól kapott földjüket később vásárlásokkal gyarapították. A 14. század elején már létezett a pálosok által alapított Sarlós Boldogasszony-kolostora. Kiterjedt szőlőbirtokokkal bírt. A közösség valószínűleg az 1540-es években bomlott fel.[3] A vár 1441-ben Brankovics György uradalmi központja volt. A falu fele 1477-ben Solymosvár tartozékaként a lendvai Bánfiak birtoka. Várát 1602-ben, Solymos váráért cserében Székely Mózes kapta meg a temesvári pasától. A 17. században három faluból, Alsó- , Közép- és Felsőkalodvából állt. 1720-ban 33, 1746–1752-ben 25 család, 1771-ben 73 jobbágy- és 59 zsellércsalád lakta. A 19. században kincstári erdőgondnokság működött a faluban. Főként a Liboka-dombon feküdtek kitűnő bort termő szőlői 1771-ben tizenöt, 1835-ben kétszáz, 1880-ban kevesebb mint száz hektáron.[4]
Lakossága[szerkesztés]
1900-ban 806 lakosából 781 volt román, 13 magyar és 9 német anyanyelvű; 781 ortodox és 10 római katolikus vallású.
2002-ben 362-en lakták, közülük 347 román, 8 magyar nemzetiségű; 328 ortodox, 15 pünkösdista, 8 baptista és 7 római katolikus vallású.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Várhegy délkeleti részét kőbánya pusztította el. Rajta sáncok és a középkori templom maradványai láthatóak.
- A Kladova völgye népszerű kirándulóhely.
Híres szülöttei[szerkesztés]
- Itt született 1943. április 21-én Doru Tulcan festő, performanszművész.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ [1]
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000, 105. o.
- ↑ Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002, 280. o.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A falu a "www.virtualarad.net" oldalon (románul)
- A vár a "jupiter.elte.hu" oldalon[halott link] (magyarul)
.svg){kind=small}