Székely Mózes erdélyi fejedelem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Székely Mózes szócikkből átirányítva)
Székely Mózes
(Idősebb) Siménfalvi Székely Mózes
Székely Mózes
Székely Mózes

Erdélyi fejedelem
Uralkodási ideje
1603. április 15.július 17.
Elődje Báthory Zsigmond
Utódja Bocskai István
Életrajzi adatok
Született 1553 körül
Elhunyt 1603. július 17.
Brassó
Édesapja Literáti Székely János
Édesanyja nevét nem ismerjük
Házastársa Kornis Anna (1585)
Gyermekei Székely Mózes (1603)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székely Mózes témájú médiaállományokat.

(Idősebb) siménfalvi Székely Mózes (Udvarhely, 1553 körül[1][2]Brassó, 1603. július 17.[3]) erdélyi fejedelem.

Élete[szerkesztés]

Az udvarhelyszéki lófő székely családból származott. Unitárius vallású volt.

Székely Mózes Udvarhelyszék Udvarhely városában született 1553-ban, Szamosközy István, korának legnagyobb történésze szerint. Sokan a születési évét – tévesen – 1550-re teszik, mint ahogy Lövétét tartják szülőfalujának. Két fia volt, Székely István illetve ifj. Székely Mózes.

Apja literáti Székely János, Udvarhelyszék jegyzője és János Zsigmond magyar király, majd erdélyi fejedelem székely sókamarása, anyja nevét nem ismerjük, második felesége Kornis Anna volt. 1580 táján a sófalvi sóbánya kamarása, udvarhelyszéki főkapitány és főkirálybíró lett.

Báthory István erdélyi fejedelem megválasztását követően az ő oldalán harcolt a Habsburg-pártiak ellen. Radnótnál kardját a foga közé fogva átúszott a Maroson, majd két ellenséges katonát leterített, ami miatt a Bekes Gáspár oldalán harcolók megfutottak. Ezért a tettéért Báthory kinevezte az erdélyi fejedelemség testőrségének parancsnokává. Báthory hadnagyaként érdemeket szerzett. Követte a fejedelmet Lengyelországba is, ahol a magyar gyalogság parancsnokaként végigharcolta a király orosz hadjáratát. Tetteiért a király a Szentelt lovagjai közé emelte. Báthory István lengyel király oldalán 1576-tól 1582-ig harcolt Oroszország ellen egy székely dandár parancsnokaként, majd a Rettegett Ivánnal kötött béke után hazament Erdélybe. Báthory Istvánnak köszönheti, hogy a sófalvi sóbánya kamaraispánja lett, de emellett Siménfalván és Lövétén jelentős birtokokat kapott.

Mihai viteazul havasalföldi fejedelem

Báthory Zsigmondtól nemesi címet kapott, habár mint székely ember eleve nemesnek számított és földadományt is kapott. Báthory Andrásnak, majd Mihai Viteazul havasalföldi vajdának lett a fővezére. 1601-ben Székely Mózes érdeme, hogy később mégis szembefordult a vajdával és Basta Habsburg generális rémuralmával; előbb Lengyelországban Jan Zamoysky lengyel kancellár segítségével próbálta Báthory Zsigmondot a trónra visszahozni, majd az 1601. augusztus 3-i goroszlói vereség után maga állt a császárellenes párt élére. 1602 júliusában a Tövis melletti csatában Giorgio Basta generális vereséget mért a székelyekből álló seregre, és Báthory Zsigmond erdélyi fejedelem pedig lemondott a fejedelmi trónról. 1602–1603 telén Székely Mózes Erdély felszabadítására Bethlen Gábor szövetségében és török támogatással hadjáratot szervezett, Temesváron tartózkodott, itt kapta meg III. Mehmed oszmán szultán engedélyét az erdélyi trónra. [4]

1603 márciusában foglalták el Karánsebest a Habsburg-katonáktól. Itt született meg Mózes nevű fia, majd pestisben itt halt meg felesége és nagyobbik fia, Székely István.

1603. április 15-én Hátszegnél egy katonai táborban választották meg az erdélyi rendek fejedelemnek, majd az Erdély korabeli fővárosának számító Gyulafehérvár elfoglalása után május 9-én ott ünnepélyesen be is iktatták.[5] Gyulafehérvár már az unitárius hitre tért, és ugyanitt székelő választott magyar király, II. János óta az unitáriusok „fellegvára” volt, így nem véletlen, hogy a székely–magyar történelem második unitárius vallású uralkodóját és egyetlen unitárius fejedelmét is itt iktatták be. 1603-ban Erdély nagy része felszabadult.

Halála[szerkesztés]

Habsburg támogatással IX. Radu havasalföldi fejedelem csapatokat szervezett a függetlenségpárti erdélyiek leverésére és 1603. július 17-én Brassó mellett legyőzték Székely Mózes katonáit. Itt mintegy 3000 magyar és székely vesztette életét vele együtt. A fejedelem levágott fejét Radu havasalföldi vajdának vitték, aki trófeaként állította ki Brassó piacterén. Michael Weiss brassói bíró elvette a fejet, és eltemette Kolostor utcai házának kertjében. Később itt épült fel az Európa szálló, amelynek udvarán emléktábla jelezte a fejedelem sírhelyét; ezt később az unitárius templomba vitték.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme Székelyudvarhely, 2007. (Letöltve: 2014. április 1.)
  2. Székely Mózes fejedelemről az Unitárius Könyvesbolt könyvbemutatóján, Szekeres Lukács Sándor szerzőtől Budapesten, 2008. április 19-én (Letöltve: 2014. április 1.)
  3. Szekeres Lukács Sándor: Székely Mózes, Erdély székely fejedelme
  4. 1603. július 17. Székely Mózes erdélyi fejedelem halála. www.rubicon.hu. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  5. erdély ma - Az elfelejtett fejedelem – Székely Mózes és az erdélyi hadsereg. erdely.ma. (Hozzáférés: 2017. március 24.)
  6. Szabó Sámuel: A Székely Mózes emléktábla története Brassóban, Keresztény Magvető

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előző uralkodó:
Báthory Zsigmond
Erdély fejedelme
1603
Erdély címere 1659-ből
Következő uralkodó:
Bocskai István