Pálosbaracka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pálosbaracka (Barațca)
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Ópálos
Irányítószám 317230
SIRUTA-kód 11557
Népesség
Népesség 223 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 10
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pálosbaracka (Románia)
Pálosbaracka
Pálosbaracka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 11″, k. h. 21° 39′ 11″

Pálosbaracka, 1910-ig Paulisbaracka (Baracka, románul: Barațca, 1939 körül Persicani) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól keletre, Lippától mintegy hét kilométerre északnyugatra, a Maros jobb partján fekszik, ahol a folyó völgye összeszűkül.

Népessége[szerkesztés]

Etnikai, vallási megoszlás[szerkesztés]

  • 1910-ben 123 lakosából 57 volt magyar, 57 román, nyolc német és egy szerb anyanyelvű; 54 ortodox és ötven római katolikus vallású.
  • 2002-ben 222 lakosából 211 volt román és tíz magyar; 195 ortodox, tizenegy római katolikus és kilenc baptista vallású.

Története[szerkesztés]

Mint időszakosan lakott település 1885 körül jött létre, miután a magyar állam, a filoxéra elleni védekezés jegyében, 120 holdon kísérleti telepet létesített amerikai eredetű szőlőtövekből, a paulisi vasútállomás közelében. Az itteni vesszőkkel oltották be Arad-Hegyalja szőlőit, aminek köszönhetően a borvidék déli, vörösbortermő része 1894-ben elkezdte kiheverni a járvány pusztítását. A századfordulón évente átlagosan 1250 vagonnyi dioritot termeltek ki az itteni kőfejtőből.[2] A településen 1946–47-ben épült ortodox templom. A szőlőtelep irodái 1959-ben egy kúriában működtek. 1959-ben a barackai telepet önálló vállalattá alakították, és 1965-re felépült a borászati kombinát új (mára romos) épülete, amelyet 1978 és 86 között kibővítettek. A dolgozók és családjuk számára (a vállalat 1989-ben harmincöt főt foglalkoztatott) egy pár tömbházat is emeltek. 1990-ben még kb. 2500 hektárnyi szőlőterület tartozott a gazdasághoz.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A 20. század elején, Szontay Lajos tervei alapján épített, tornyos kúria, parkkal.

Gazdaság[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Schafarzik Ferenc: A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése. Budapest, 1904
  3. [1]

Források[szerkesztés]

  • Petru Nicoară – Tatiana Tudor – Cornelia Foster: Monografia comunei Păuliș. Arad, 2010
  • Csávossy György: Jó boroknak szép hazája, Erdély. Bp., 2002