Selénd
| Selénd (Șilindia) | |
 | |
| Római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Selénd |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317330 |
| Körzethívószám | +40 x57[1] |
| SIRUTA-kód | 12297 |
| Népesség | |
| Népesség | 488 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 30 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 7,05 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 128 m |
| Terület | 69,22 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 20′ 22″, k. h. 21° 54′ 58″46.339561°N 21.916102°EKoordináták: é. sz. 46° 20′ 22″, k. h. 21° 54′ 58″46.339561°N 21.916102°E | |
 | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Selénd témájú médiaállományokat. | |
Selénd (1910-ig Silingyia, románul: Șilindia) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Aradtól 53 km-re északkeletre, Borosjenőtől délkeletre, a Zarándi-hegység északnyugati lábánál, Csigér patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Selénd és Dezsőháza között 1967-ben Nagy Sándor korabeli pénzlelet került felszínre. A település nevét 1334-ben Solend, 1475-ben egy nemesi előnévben Selend, 1799-ben Silingyia néven említették. 1746-ig Zaránd, attól kezdve Arad vármegyéhez tartozott. 1742-ben 25 házból állt, 1746–52-ben pedig 47 család lakta. 1755-ben ortodox egyházát mint Lugozó filiáját írták össze. Lakói a 19. század végén vályút és szarufát készítettek, piacaik Arad, Pankota és Borosjenő voltak. Deseő Ádám 1865-ben szervezte meg seléndi központú uradalmát. Ez 1895-ben három tagban feküdt: Selénd, Dezsőháza határában és az apateleki Mokra-hegy-en. 695 hold tölgyerdőből és 643 hold szántóból állt. Az erdőben kitermelt fát épületfának és távíróoszlopnak adták el. A családnak kastélya is volt a faluban. Román lakói mellé, a Neuschloss család kiirtott erdőinek helyére az 1890-es években magyarpécskai, battonyai és Hont vármegyei magyarokat és szemlaki németeket telepítettek be. A 19. század végén két magyar nyelvű iskolája is volt, a római katolikus és az evangélikus. Feljegyezték, hogy a 20. század elején, Arad vármegyében itt terjedt el először a kávéivás a parasztok között.
1910-ben 1537 lakosából 827 fő volt román, 639 magyar és 69 német anyanyelvű; 747 fő ortodox, 588 római katolikus, 43 református, 35 zsidó és 29 evangélikus.
A trianoni békeszerződésig Arad vármegye Ternovai járásához tartozott.
2002-ben 471 lakosából 416 fő volt román, 39 magyar és 11 ukrán nemzetiségű; 410 ortodox és 49 római katolikus vallású.
Képek
[szerkesztés]-
A Csigér Seléndnél, 2010 júliusában
Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása (Arad, 1898)
- V. F.: O zi de toamnă în Șilindia (Egy őszi nap Selénden)[halott link]
További információk
[szerkesztés]Arad megye közigazgatása .png){kind=small} | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}