Zarándnádas
| Zarándnádas (Nadăș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feltót |
| Irányítószám | 317358 |
| SIRUTA-kód | 12493 |
| Népesség | |
| Népesség | 789 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Zarándnádas
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 21° 57′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 21° 57′ 01″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zarándnádas (Nadăș) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Lippától északkeletre fekvő település.
Története[szerkesztés]
Nádas nevét 1464-ben említette először oklevél Nadas néven. 1746-ban és 1808-ban Nádas, 1913-ban Zarándnádas néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, két hegy oldalán, s azok közti völgyben, 12 katholikus, 8 református, 1638 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 21 000 hold, ... E határban ered a Cziger vize, s van még más pataka Tyesa nevő, s 2 barangja ... Földesurak Marczibányi Antal és testvérei.”
1910-ben 2724 lakosából 2625 román, 95 magyar volt. Ebből 2261 fő görögkeleti ortodox, 375 görögkatolikus, 65 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}