Zarándnádas
| Zarándnádas (Nadăș) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Feltót |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feltót |
| Irányítószám | 317358 |
| SIRUTA-kód | 12493 |
| Népesség | |
| Népesség | 641 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 4 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 21° 57′ 01″46.224903°N 21.950364°EKoordináták: é. sz. 46° 13′ 30″, k. h. 21° 57′ 01″46.224903°N 21.950364°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zarándnádas (Nadăș) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Lippától északkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Nádas nevét 1464-ben említette először oklevél Nadas néven. 1746-ban és 1808-ban Nádas, 1913-ban Zarándnádas néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Arad vármegyében, két hegy oldalán, s azok közti völgyben, 12 katholikus, 8 református, 1638 óhitü lakossal, s anyatemplommal. Határa 21 000 hold, ... E határban ered a Cziger vize, s van még más pataka Tyesa nevő, s 2 barangja ... Földesurak Marczibányi Antal és testvérei.”
1910-ben 2724 lakosából 2625 román, 95 magyar volt. Ebből 2261 fő görögkeleti ortodox, 375 görögkatolikus, 65 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}