Muszka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Muszka (Mâsca)
Ortodox templom
Ortodox templom
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Világos
Irányítószám 317342
SIRUTA-kód 12395
Népesség
Népesség885 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság< 3 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Muszka (Románia)
Muszka
Muszka
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 21° 40′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 48″, k. h. 21° 40′ 15″
Muszka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Muszka témájú médiaállományokat.

Muszka (románul Mâsca) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól 32 km-re északkeletre fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

13321337-ben Nest, Mezt és Gesth alakban említették elsőként. Ez a név valószínűleg szláv eredetű személynévből való. Ebből a románban alakult ki a Mâsca név és ez került át a magyarba (mai neve először 1746-ból adatolható).

Története[szerkesztés]

A falu középkori elődje Világos és Galsa között, a Zarándi-hegység aljában feküdt. Egykori vára a falu feletti hegygerincen, a világosi vártól 2 km-re északnyugatra állt. A falu 1331-ben egyházas hely volt. 1444-ben mezővárosként említik. Világos várához, majd 1561-ben Gyula várához tartozott.

1700 körül elpusztult, de 1720-ban már tizenkét család lakta. 1771-ben lakossága 96 jobbágy- és 28 zsellércsaládból, túlnyomórészt románokból állt, akik valamennyien szőlőt is műveltek. Szőlőültetvényei 1880-ban 164 hektárt tettek ki, főképpen csemegefajtákból, királyleánykából és olaszrizlingből álltak.[3]

1909-ben, a község kérésére magyar tannyelvű, állami iskolát állítottak fel benne.

1956 és 1968 között önálló községet alkotott. Lakóinak csúfneve lebenițari ('görögdinnyések').[4]

Népessége[szerkesztés]

  • 1842-ben 778 ortodox és 84 római katolikus vallású lakosa volt.[5]
  • 1900-ban 1100 lakosából 1006 volt román és 84 magyar anyanyelvű; 1002 ortodox és 63 római katolikus vallású.
  • 2002-ben 959 lakosából 942 volt román nemzetiségű; 914 ortodox és 23 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

Gazdasága[szerkesztés]

  • Bortermelés (fehér borszőlőfajták).

Irodalom[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]