Réthy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Réthy László
Réthy László (Lőwy Árpád).jpg
Született 1851. november 21.
Szarvas
Elhunyt 1914. november 20. (62 évesen)
Arad
Álneve Lőwy Árpád
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása etnográfus, numizmatikus, költő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy László témájú médiaállományokat.

Réthy László (Szarvas, 1851. november 21.Arad, 1914. november 20.) etnográfus, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Költőként Lőwy Árpád néven ismert.

Tanulmányai[szerkesztés]

Bölcsészeti tanulmányokat végzett Budapesten, jogot és bölcsészetet tanult, majd Bécsben szanszkrit, örmény és szláv nyelvészetet, 1870 és 1872 között pedig a krakkói egyetemen szlavisztikát és muszlim numizmatikát tanult. Doktorátust szerzett 1880-ban a magyar numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből.

Gyakorlati munkája[szerkesztés]

1877 és 1879 között a békéscsabai polgári leányiskola tanáraként működött. 1880 és 1882 között Aradon történelmi tanulmányokat folytatott. 1881-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályán dolgozott, kezdetben irnok, 1885-től múzeumi segédőr, 1893-tól őr, majd 1901-ben az érem és régiségtár vezetőjévé nevezték ki. 1900-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Etnográfusként részt vett egy balkáni expedícióban, aminek nyomán írta meg Az oláh nyelv és nemzet megalakulása c. munkáját. Tévesen értelmezett nyelvészeti- régészeti- és történelmi adatok alapján a románság őshazáját az Appennini-félszigeten kereste. 1890-től az Ethnographia szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1892-től. A Magyar Numizmatikai Társaság elnökévé választották. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztő bizottságának.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Hol van az urali nyelvek szanszkrítja? Bécs. 1871.
  • Anonymus az erdélyi oláhokról. Budapest. 1880.
  • Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia. Arad. 1880.
  • Magyar styl; Akadémiai könyvkereskedés, Bp., 1885
  • A romanismus Illyricumban. Budapest, 1896.
  • Az oláh nyelv és nyelvezet megalakulása. Budapest. 1872. (Második kiadás: Nagybecskerek. 1890.
  • Magyar Egyetemes Éremtár. I–II. kötet. Budapest.1899-1907. (Németül: Grác. 1958. Reprint kiadás. Budapest.1982.)
  • A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok; összegyűjt. Réthy László; s.n., Bp., 1908
  • Magyar ethnographia, 1-2.; szerk. Löwy Árpád; Kner, Gyoma, 1910
  • Gyóni Géza; Új-Somogy Kiadó, Kaposvár, 1929

Költői tevékenysége[szerkesztés]

LŐWY: ÖNMAGÁRÓL

Irodalmunkban, – büszkén mondom –
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.

Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
– Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.

De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,

A másik fele pedig Árpád.

Ő volt Lőwy Árpád, a trágár költő. Polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett.

„Óh Lőwy mester, bülbülszavu igricz,
Hadd illessem babérral lantodat.
Itt a Kagálban, hol tombol a víg vicc,
Ügybuzgó ódám fennkölten fogadd.”
...

Szép Ernő: Óda Lőwy Árpádhoz; 1905.

Lőwy Árpád művei[szerkesztés]

  • Lőwy Árpád válogatott versei; s.n., Arad, 1919
  • Lőwy Árpád tréfás versei; Réthy Ny., Arad, 1929
  • Lőwy Árpád, Réthy László válogatott versei; kiad. Lőwy Árpád emlékének tisztelői; s.n., s.I., 195?
  • Lőwy Árpád versei; North America Press, s.l., 1960
  • Lőwy Árpád versei; Forum, Toronto, 1966 (Forum books)
  • Lőwy Árpád (dr. Réthy László) tréfás versei; s.n., Novi Sad, 1976
  • Lőwy Árpád versei; s.n., London, 1983
  • Lőwy Árpád dalai; s.n., s.l., 1987
  • Disznólkodni szabad; vál., átdolg., előszó, ill. Horváth Gita; Orient, Bp., 1989 (Orient könyvek)
  • Lőwy Árpád (Dr. Réthy László) válogatott versei; Szinovszki, Bp., 1999
  • Pajzán múzsa. Lőwy Árpád verses könyve; összeáll., szerk. Károssy Csaba, versek eredeti kéziratát összegyűjt. Petrik Elemér, ill. Homicsko Athanáz, Túry Gyula; OSKAR, Szombathely, 2001
  • Lőwy Árpád válogatott művei; vál., szerk., előszó Urbán László; Anno, Bp., 2004
  • Pajzán múzsa. Lőwy Árpád verses könyve; összeáll., szerk. Károssy Csaba, versek eredeti kéziratát összegyűjt. Petrik Elemér, ill. Homicskó Athanáz, Túry Gyula; 3. átdolg., bőv. kiad.; Oscar, Szombathely, 2008
  • Lőwy Árpád (Dr. Réthy László) összes költeményei. Petrik Elemér gyűjtésében; tan. Molitorisz Pál; Digitális Kalamáris, Szarvas, 2009
  • Versek; Magyar Szépmíves Céh, Pécs, 2011

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Réthy László témában.