Réthy László

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Réthy László
Réthy László (Lőwy Árpád).jpg
Született 1851. november 21.
Szarvas
Elhunyt 1914. november 20. (62 évesen)
Arad
Álneve Lőwy Árpád
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása etnográfus, numizmatikus, költő
A Wikimédia Commons tartalmaz Réthy László témájú médiaállományokat.

Réthy László (Szarvas, 1851. november 21.Arad, 1914. november 20.) etnográfus, numizmatikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Költőként Lőwy Árpád néven ismert.

Tanulmányai[szerkesztés]

Bölcsészeti tanulmányokat végzett Budapesten, jogot és bölcsészetet tanult, majd Bécsben szanszkrit, örmény és szláv nyelvészetet, 1870 és 1872 között pedig a krakkói egyetemen szlavisztikát és muszlim numizmatikát tanult. Doktorátust szerzett 1880-ban a magyar numizmatikából, heraldikából és ősrégészetből.

Gyakorlati munkája[szerkesztés]

1877 és 1879 között a békéscsabai polgári leányiskola tanáraként működött. 1880 és 1882 között Aradon történelmi tanulmányokat folytatott. 1881-től a Magyar Nemzeti Múzeum érem- és régiségosztályán dolgozott, kezdetben irnok, 1885-től múzeumi segédőr, 1893-tól őr, majd 1901-ben az érem és régiségtár vezetőjévé nevezték ki. 1900-ban a budapesti egyetem magántanára lett. Etnográfusként részt vett egy balkáni expedícióban, aminek nyomán írta meg Az oláh nyelv és nemzet megalakulása c. munkáját. Tévesen értelmezett nyelvészeti, régészeti és történelmi adatok alapján a románság őshazáját az Appennini-félszigeten kereste. 1890-től az Ethnographia szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt 1892-től. A Magyar Numizmatikai Társaság elnökévé választották. Tagja volt a Révai nagy lexikona szerkesztő bizottságának.

Fontosabb munkái[szerkesztés]

  • Hol van az urali nyelvek szanszkrítja? Bécs. 1871.
  • Anonymus az erdélyi oláhokról. Budapest. 1880.
  • Magyar pénzverő izmaeliták és Bessarábia. Arad. 1880.
  • Magyar styl; Akadémiai könyvkereskedés, Bp., 1885
  • A romanismus Illyricumban. Budapest, 1896.
  • Az oláh nyelv és nyelvezet megalakulása. Budapest. 1872. (Második kiadás: Nagybecskerek. 1890.
  • Magyar Egyetemes Éremtár. I–II. kötet. Budapest.1899-1907. (Németül: Grác. 1958. Reprint kiadás. Budapest.1982.)
  • A békés- és aradmegyei Réthy-család történetére vonatkozó adatok; összegyűjt. Réthy László; s.n., Bp., 1908
  • Magyar ethnographia, 1-2.; szerk. Löwy Árpád; Kner, Gyoma, 1910
  • Gyóni Géza; Új-Somogy Kiadó, Kaposvár, 1929

Költői tevékenysége[szerkesztés]

LŐWY: ÖNMAGÁRÓL

Irodalmunkban, – büszkén mondom –
Nincs több olyan tipikus költő,
Mint Lőwy Árpád, akit ismer,
Immár egy egész emberöltő.

Nincs, ki a magyar géniusznak
Hívebb tolmácsa volna, mint ő,
– Bár meglehet, hogy van nálánál
Nem egy kiválóbb magyar költő.

De ő nevében egyesíti
A fajt, amelyre néz a Kárpát,
Hiszen fajunknak fele Lőwy,

A másik fele pedig Árpád.

Ő volt Lőwy Árpád, a trágár költő. Polgárpukkasztó verseivel nagy népszerűséget szerzett.

„Óh Lőwy mester, bülbülszavu igricz,
Hadd illessem babérral lantodat.
Itt a Kagálban, hol tombol a víg vicc,
Ügybuzgó ódám fennkölten fogadd.”
...

Szép Ernő: Óda Lőwy Árpádhoz; 1905.

Lőwy Árpád művei[szerkesztés]

  • Lőwy Árpád válogatott versei; s.n., Arad, 1919
  • Lőwy Árpád tréfás versei; Réthy Ny., Arad, 1929
  • Lőwy Árpád, Réthy László válogatott versei; kiad. Lőwy Árpád emlékének tisztelői; s.n., s.I., 195?
  • Lőwy Árpád versei; North America Press, s.l., 1960
  • Lőwy Árpád versei; Forum, Toronto, 1966 (Forum books)
  • Lőwy Árpád (dr. Réthy László) tréfás versei; s.n., Novi Sad, 1976
  • Lőwy Árpád versei; s.n., London, 1983
  • Lőwy Árpád dalai; s.n., s.l., 1987
  • Disznólkodni szabad; vál., átdolg., előszó, ill. Horváth Gita; Orient, Bp., 1989 (Orient könyvek)
  • Lőwy Árpád (Dr. Réthy László) válogatott versei; Szinovszki, Bp., 1999
  • Pajzán múzsa. Lőwy Árpád verses könyve; összeáll., szerk. Károssy Csaba, versek eredeti kéziratát összegyűjt. Petrik Elemér, ill. Homicsko Athanáz, Túry Gyula; OSKAR, Szombathely, 2001
  • Lőwy Árpád válogatott művei; vál., szerk., előszó Urbán László; Anno, Bp., 2004
  • Pajzán múzsa. Lőwy Árpád verses könyve; összeáll., szerk. Károssy Csaba, versek eredeti kéziratát összegyűjt. Petrik Elemér, ill. Homicskó Athanáz, Túry Gyula; 3. átdolg., bőv. kiad.; Oscar, Szombathely, 2008
  • Lőwy Árpád (Dr. Réthy László) összes költeményei. Petrik Elemér gyűjtésében; tan. Molitorisz Pál; Digitális Kalamáris, Szarvas, 2009
  • Versek; Magyar Szépmíves Céh, Pécs, 2011

További információk[szerkesztés]

Wikiforrás
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Réthy László témában.