Odvos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Odvos (Odvoș)
A Konopi-kastély
A Konopi-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Konop
Irányítószám 317089
SIRUTA-kód 10505
Népesség
Népesség 422 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság < 5[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Odvos (Románia)
Odvos
Odvos
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 06′ 29″, k. h. 21° 49′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 29″, k. h. 21° 49′ 20″
Mozaik az ortodox templom falán

Odvos, 1910 és 1918 között Odvas (románul: Odvoș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippától 14 km-re keletre, a Maros jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Először 1440-ben, Oldwas néven említették. A középkorban a solymosi uradalomhoz tartozott.

1784 novemberében a felkelők feldúlták nemesi kúriáit.

1880-ban Márki Sándor így írt a faluról: „..a még megmaradt kevés kath. német ugy akarja magát megkülönböztetni az oláhoktól, hogy faházait rendesen kereszttel jelöli meg. […] Az 1089 lakos egyébiránt a kézműiparban főleg kosarak fonásával vesz részt. Bérczes, sziklás határukban elég bőven terem a kukoricza, és berzenczei szilva; erdejük nagy és szép. A parasztok nehány kék- és homokkő-bányát is művelnek, természetesen minden gond nélkül.”[3]

1895-ben id. Konopi Kálmán 2050 holdas uradalmának 76%-a volt erdő és 15%-a szántó.[4]

1896-ban 71 odvosi és milovai lakos állami, magyar tannyelvű iskolát kért az Arad vármegyei alispántól. 1897-ben az id. Konopi Kálmán földbirtokos által fölajánlott épületben megnyílt az állami népiskola, ugyanekkor megszűnt ortodox iskolája. 1902-ben magyar óvodát is létrehoztak.[5]

Népessége[szerkesztés]

  • 1900-ban 1177 lakosából 1066 volt román és 108 magyar anyanyelvű; 1070 ortodox, 79 római katolikus és 21 zsidó vallású.
  • 2002-ben 500 lakosából 488 volt román nemzetiségű; 402 ortodox és 83 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Konopi-kastély 1800 után épült, egy a 17. század második feléből való udvarház alapjaira, klasszicista stílusban. A második világháború után úttörőtáborok helyszíneként szolgált. A rossz állapotú, parkkal körülvett kastélyt a család visszakapta, de nincs pénze a felújításra.
  • A kastélyhoz tartozó katolikus kápolnát 1769 és 1774 között építették.
  • Az ortodox templom 1868 és 1870 közt épült, egy korábbi fatemplom helyén. Dísze a külső falán található mozaik.

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. A statisztikai hivatal által rendelkezésre bocsátott 2002. évi helységenkénti adatsorok az 5 főt meg nem haladó entitások számát adatvédelmi okokból nem tartalmazzák.
  3. Márki Sándor: Aradtól Petrozsényig. Arad, 1881, 14. o. (A népszámlálási adatok a németeket magyarokként tüntetik föl.)
  4. Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
  5. Kehrer Károly: Aradvármegye és Arad sz. kir. város népoktatásügye 1885–1910-ig. Arad, 1910

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]