Vadász (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vadász (Vânători)
Vadasz.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Tőzmiske
Irányítószám 317217
SIRUTA-kód 11450
Népesség
Népesség 1410 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 380
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 94 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Vadász (Románia)
Vadász
Vadász
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 37′ 37″, k. h. 21° 40′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 37′ 37″, k. h. 21° 40′ 05″
A vadászi református templom freskója

Vadász (románul: Vânători, korábban Vădas) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenő várostól 20 km-re északkeletre.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve királyi vadászok egykori lakóhelyére utal. Első említése II. András király adománylevelében 1214-ből való. Mai román neve hivatalos névadással született, jelentése: 'vadászok'.

Története[szerkesztés]

A középkorban jelentős település volt. A 16. században lakossága református hitre tért. 1552 után mint Jenő- és Csekevadászt említették. 1559 és 1563 között 31 jobbágytelek alkotta. 1566 és 1591 között török megszállás alatt állt és a Gyulai szandzsákhoz tartozott. 1668 előtt települtek be első román lakói. 1703-ban a kurucok elpusztították, lakossága a Sárrétre menekült.

1711 után református lakói visszatértek. 1732-ben Rajnald modenai herceg birtokába került. 1747-ben 86 család lakta, kétharmaduk magyar, egyharmaduk román. 1819-ben Simonyi József (Simonyi óbester) vásárolta meg.

A 19. század második felében módos falunak számított, tanyarendszerrel, nagy gulyával és ménessel. 1900-ban legnagyobb birtokosa Tisza Kálmán volt. 1906-ban, a SimonyifalvaGyula kisvasút megépítésével vasútállomást is kapott. Az 1930-as években jelentős vásárokat tartott.

Az 1960-as években román anyanyelvű cigányok költöztek be. 1970-ben elöntötte a Fekete-Körös. Magyar és román lakosságának nagy része elhagyta. Az 1980-as években a lerombolandó falvak listáján szerepelt.

Népessége[szerkesztés]

  • 1851-ben 1400 református, 600 ortodox és 20 római katolikus vallású lakosa volt.
  • 1900-ban 2361 lakosából 1724 volt magyar, 527 román és 110 cigány anyanyelvű; 1425 református, 628 ortodox, 26 nazarénus, 23 római katolikus, 23 evangélikus és 14 baptista vallású.
  • 1913-ban 202-en laktak a külterületéhez tartozó Vadászpusztán, 109-en a Túlkörösi és 19-en a Körösmajori tanyán.
  • 2002-ben 1258 lakosából 539 volt cigány, 429 magyar és 280 román nemzetiségű; 534 ortodox, 356 református, 175 pünkösdista és 74 római katolikus vallású.
  • A 2011 október 20-31. között végzett népszámlálási adatok szerint Vadász 1307 lakosából (Tőzmiske község legnagyobb lélekszámú települése) 664 (?)roma, 380 magyar , 257 román (?) és 6 német nemzetiségű. A népesség százalékokban: roma - 50,8, magyar - 29,1, román - 19,7, német - 0,5. Az anyanyalvi megoszlás a következő: 887 román(67,87℅), 380 magyar (29,1℅), 36 roma (2,6℅)és 6 más (0,5%) anyanyelvű. Felekezeti megoszlás szerint 439 (?) ortodox (33,59%), 385 pünkösdista (29,5%), 301 református (23,03%), 118 baptista (9,03%), 48 római katolikus (3,673%), 5 unitárius (0,4%), 1 evangélikus (0,1%), 1 Jehova tanúja (0,1%), 4 ateista (0,4) és 5 egyéb vallású (0,5).
  • A vadászi magyarság felekezeti megoszlása a következő: református 79,21%, római katolikus 12,63%, baptista 1,32%, unitárius 1,3% és evangélikus 0,3%.

Látnivalók[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A faluban magyar nyelvű óvoda, előkészítő osztály és I–IV. osztályos magyar tagozat az egykori Református Iskola külön épületében működik a Tőzmiskei "Titus Popovici" Általános Iskola keretein belül.

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülése[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Szakács Zoltán: Vadász falu története. Vadász, 2002
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés]