Háromalmás
| Háromalmás (Almaș) | |
| A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Háromalmás |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 317005 |
| SIRUTA-kód | 9752 |
| Népesség | |
| Népesség | 1193 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 14,68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 81,27 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
![]() | |
| Háromalmás weboldala | |
![]() | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Háromalmás témájú médiaállományokat. | |
Háromalmás, 1910-ig Almás (románul: Almaș) falu Romániában, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Borossebestől 17 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös bal partjához közel fekszik. Határát gyakran elöntik a folyó árvizei.
Története
[szerkesztés]Először 1316-ban említették Almas alakban, Leel mester és testvéreinek birtokai között. Később a világosvári uradalom része volt. Egyes részei 1439-ben mint Felsewalmas és Also Almas, 1525-ben mint Nagh és Kys Almas fordultak elő. A borosjenői vár 1605-ös birtokösszeírása Nagj és Kys Almas-t pusztának írja, és megjegyzi róluk, hogy „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.[2] 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1812-ben ideköltöztek a környékbeli Lunka, 1814-ben pedig Plesa és Plopi lakói.[3] Története során gazdaságában a szarvasmarhatartás mellett a gyümölcs, különösen a szilva termesztése játszott fontos szerepet.
A trianoni békediktátum előtt Arad vármegye Borossebesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban 1797 lakosából 1728 volt román, 52 cigány és 16 magyar anyanyelvű; 1777 ortodox és 11 zsidó vallású.
1910-ben a település lélekszáma 2035 fő volt. Anyanyelv szerint 1965 fő (96,6%) volt román, 55 fő (2,7%) magyar, valamint 15 fő egyéb anyanyelvű; összesen 103 fő (5,1%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 1970 fő (96,8%) volt görögkeleti, 36 fő (1,8%) római katolikus, valamint 29 fő egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 487 fő (23,9%) volt.[4]
2002-ben 1576 lakosából 1493 volt román és 80 cigány nemzetiségű; 1119 ortodox, 325 pünkösdista és 131 baptista vallású.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Ioan Dașcău helyi ortodox pap faragványai. Az 1990-es években faluját saját maga faragta, domborműves kőkeresztekkel díszítette. Az 1889-ben épült templom mellé 2000-re elkészítette a Jordán szimbolikus forrását. A szakrális építmény több színes kőkapuból és kőkeresztből áll, amelyek alatt egy medencébe forrásvíz csurog. A vizet minden vízkereszt alkalmával megszentelik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
- ↑ Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o.
- ↑ Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 212. o.
- ↑ 1910. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint (1912) | Könyvtár | Hungaricana. library.hungaricana.hu. (Hozzáférés: 2025. október 10.)
Források
[szerkesztés]- Liliana Brad: Almaș, localitatea cu cele mai multe troițe. ('Almás, a legtöbb keresztű helység.') România Liberă 2006. május 6. Archiválva 2021. március 28-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk
[szerkesztés]- Hagyományos háromalmási gazdaság présházzal és szilvaaszalóval, a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban (angolul)
- A falu lapja a www.virtualarad.net portálon (románul)
- Kép a Jordán-forrásról
- A modenai herceg Almás nevű falvának úrbéri térképe 1785-ből
Képek
[szerkesztés]-
Ház
-
1882-ben épült háromalmási ház a kolozsvári szabadtéri néprajzi múzeumban
-
A ház melléképületei


