Háromalmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Háromalmás (Almaș)
A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett
A Mócvidék határát jelző kút Háromalmás mellett
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang községközpont
Irányítószám 317005
SIRUTA-kód 9752
Népesség
Népesség1377 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság< 3 (2011)[2]
Népsűrűség16,94 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság181 m
Terület81,27 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Háromalmás (Románia)
Háromalmás
Háromalmás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 04″, k. h. 22° 13′ 44″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 04″, k. h. 22° 13′ 44″
Háromalmás weboldala
SablonWikidataSegítség

Háromalmás, 1910-ig Almás (románul: Almaș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Borossebestől 17 kilométerre délkeletre, a Fehér-Körös bal partjához közel fekszik. Határát gyakran elöntik a folyó árvizei.

Története[szerkesztés]

Először 1316-ban említették Almas alakban, Leel mester és testvéreinek birtokai között. Később a világosvári uradalom része volt. Egyes részei 1439-ben mint Felsewalmas és Also Almas, 1525-ben mint Nagh és Kys Almas fordultak elő. A borosjenői vár 1605-ös birtokösszeírása Nagj és Kys Almas-t pusztának írja, és megjegyzi róluk, hogy „sohul egy ember nem lakta sok edőtül fogva”.[3] 1746-ig Zaránd, majd Arad vármegyéhez tartozott. 1812-ben ideköltöztek a környékbeli Lunka, 1814-ben pedig Plesa és Plopi lakói.[4] Története során gazdaságában a szarvasmarhatartás mellett a gyümölcs, különösen a szilva termesztése játszott fontos szerepet.

1880-ban 1797 lakosából 1728 volt román, 52 cigány és 16 magyar anyanyelvű; 1777 ortodox és 11 zsidó vallású.

2002-ben 1576 lakosából 1493 volt román és 80 cigány nemzetiségű; 1119 ortodox, 325 pünkösdista és 131 baptista vallású.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Ioan Dașcău helyi ortodox pap faragványai. Az 1990-es években faluját saját maga faragta, domborműves kőkeresztekkel díszítette. Az 1889-ben épült templom mellé 2000-re elkészítette a Jordán szimbolikus forrását. A szakrális építmény több színes kőkapuból és kőkeresztből áll, amelyek alatt egy medencébe forrásvíz csurog. A vizet minden vízkereszt alkalmával megszentelik.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
  3. Adrian Magina: Conscripția și inventarul bunurilor cetății Ineu în anul 1605. In Banatica 21. Reșița, 2011, 97. o.[halott link]
  4. Pavel Vesa: Episcopia Aradului: istorie, cultură, mentalități; 1706–1918. Cluj-Napoca, 2006, 212. o.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Képek[szerkesztés]