Borossebesi járás
A Borossebesi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt. Székhelye az állandó járási székhelyek kijelölése (1886) óta végig Borossebes volt. Népessége 1910-es népszámlálás szerint 37 421 fő volt.[1] A járás területét a trianoni békediktátum Romániának ítélte, így az Magyarország számára elveszett.
Települései
[szerkesztés]- Alcsil
- Alsószakács
- Bajnokfalva
- Báltfalva
- Boncafalva
- Borosberend
- Borosrósa
- Borossebes
- Borosztok
- Bozósd
- Dancsfalva
- Décse
- Dézna
- Déznaláz
- Édeslak
- Gósd
- Háromalmás
- Holdmézes
- Honcér
- Honctő
- Ignafalva
- Jószás
- Jószáshely
- Kertes
- Keszend
- Kisfeketefalu
- Kisróna
- Koroknya
- Kőkaró
- Körösbökény
- Körösfényes
- Köröskocsoba
- Madarsák
- Menyéd
- Menyháza
- Mikószalatna
- Mosztafalva
- Nádalmás
- Pajzs
- Parázs
- Raj
- Rékes
- Solymosbucsa
- Susányfalva
- Szelezsény
- Vészalja
- Zarándpatak
- Zombrád
- Zöldes
Népesség
[szerkesztés]1910-ben a járás lélekszáma 36 443 fő volt. Anyanyelv szerint 32 008 fő (87,8%) volt román, 3783 fő (10,4%) magyar, 306 fő (0,8%) német, valamint 346 fő (0,9%) egyéb anyanyelvű; összesen 6341 fő (17,4%) beszélt magyarul, köztük a magyar anyanyelvűek is. Vallás szerint 32 015 fő (87,8%) volt görögkeleti, 2654 fő (7,3%) római katolikus, 752 fő (2,1%) református, valamint 1022 fő (2,8%) egyéb vallású. Az írni-olvasni tudók száma 11 457 fő (31,4%) volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 20.)