Bélzerénd
Bélzerénd (Zerindu Mic) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Tőzmiske |
Rang | falu |
Községközpont | Tőzmiske |
Irányítószám | 317218 |
SIRUTA-kód | 11469 |
Népesség | |
Népesség | 166 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 173 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 21° 38′ 04″46.633655°N 21.634519°EKoordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 21° 38′ 04″46.633655°N 21.634519°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bélzerénd (Zerindu Mic) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyzerindtől keletre, a Fekete-Körös bal partja közelében, Tamáshida és Vadász közt fekvő település.
Története
[szerkesztés]Bélzerénd, Zerénd nevét 1326-ban Belzerend néven említette először oklevél. 1512-ben Beel Zelend, 1561-ben Belzelend, 1808-ban Zerénd ~ Bélselénd, Bélzerind, Zerind, 1851-ben Bél-Zerind, 1888-ban Bélzerind, 1913-ban Bélzerénd néven írták.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bél-Zerind, Arad vármegyében. Lakja 562 református, anyatemplommal. Róna lapályos határa 4000 hold ... Sok sertést és marhát tenyészt. Vizei a Fekete-Körös, Szartos, Tőz és Leveles folyók, és Kalakompos tó. Földesura báró Simonyi Lajos.”
1910-ben 533 lakosából 489 magyar, 44 román volt. Ebből 13 római katolikus, 454 református, 49 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Kisjenői járásához tartozott.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.