Kápolnás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kápolnás (Căpâlnaș)
A Mocsonyi–Teleki kastély
A Mocsonyi–Teleki kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Bánság
Fejlesztési régió Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Arad
Rang falu
Községközpont Marosberkes
Irányítószám 317051
SIRUTA-kód 10024
Népesség
Népesség 893 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 6
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kápolnás (Románia)
Kápolnás
Kápolnás
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 22° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 02″, k. h. 22° 13′ 17″

Kápolnás (románul: Căpâlnaș, helyi nevén Căpăriaș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Lippától 60 km-re kelet–délkeletre, a Marostól délre fekszik.

Története[szerkesztés]

Először 1369-ben említik, Capolna néven. Határában, a Birtalan-dombon egy középkori lakótorony alapjait ásták ki, amelyet 65 × 60 méteres sáncok kerítettek. Ez talán az 1427-ben Zaad, 1479-ben Zadya néven feljegyzett erődítménnyel azonosítható.[2]

1791-ben mezővárosi rangot kapott, vásártartási joggal. Házait ekkor vonták össze utcarendbe. A 19. század folyamán híresek voltak marhavásárai, melyeket 1828-ban 48 faluból látogattak. Ugyanekkor 1387 lakosa volt. 1853-ban a Mocsonyi család vásárolta meg a Zichyektől. Jelentős volt mészégetése.[3]

Krassó vármegyéhez, 1880-tól Krassó-Szörény vármegye Marosi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés]

1900-ban 1506 lakosából 1450 volt román, 36 magyar és 12 német nemzetiségű; 1448 ortodox és 35 római katolikus vallású.
2002-ben 1000 lakosából 843 volt román és 149 cigány nemzetiségű; 881 ortodox, 63 baptista és 48 pünkösdista vallású.

Látnivalók[szerkesztés]

  • A Mocsonyi–Teleki-kastélyt Alexandru Mocsonyi földbirtokos építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.[4] 1964-ben fölújították, jelenleg pszichiátriai szanatóriumként működik. 1934-ben a kastély vendége volt Patrick Leigh Fermor, aki így írt házigazdáiról, az entomológus és limerickgyűjtő Teleki Jenőről és feleségéről, Mocsonyi Tinkáról: "Jenő gróf, az egyik legrégibb erdélyi magyar arisztokrata család sarja, akár a legutolsó falusi kisnemes, teljes szívvel osztozott a háború utáni általános magyar sértettségben, bár nemigen juttatta kifejezésre; Tinka grófné viszont, ha alkalom adódott, diszkrét ékesszólással az ellenkező oldalon foglalt állást. Valahányszor egyikük valamilyen ellentétes véleményt hangoztatott, a másik négyszemközt megmagyarázta a vendégnek, hogy az szamárság."[5]
  • A barokk ortodox templom 1826-ból, ikonosztáza 1858-ból való. A falu korábbi fatemplomát 1826-ban Marosgórósra szállították.

Híres emberek[szerkesztés]

  • A kastély tulajdonosa és lakója volt Alexandru Mocsonyi magyarországi román politikus.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Dumitru Țeicu: 'Historic Geography and Archaeological Topography in at Bulci and Căpâlnaș' Analele Banatului, Arheologie – Istorie 20 (2012) [1] PDF
  3. Domnica Florescu: Schița istorico-geografică a comunei Birchiș. Arad, 2007
  4. Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon: A historizmus kora. Bp., 2007
  5. P. L. F.: Erdők s vizek közt. Budapest, 2000., 149. o.

Források[szerkesztés]

Kápolnás egy 1769–72-ben készült térképen

További információk[szerkesztés]