Ötvenespuszta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Ötvenespuszta (Andrei Șaguna)
Közigazgatás
Ország Románia
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
Rang falu
Községközpont Zimándújfalu
Irányítószám 317426
SIRUTA-kód 12894
Népesség
Népesség1452 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság223 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Ötvenespuszta (Románia)
Ötvenespuszta
Ötvenespuszta
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 17′ 13″, k. h. 21° 23′ 25″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 13″, k. h. 21° 23′ 25″

Ötvenespuszta (Ötvenes, románul: Andrei Șaguna, korábban Utviniș) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Aradtól 12 km-re északkeletre, az E671-es út mentén fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés]

Eredetileg Ötvenablakának hívták: Ethwenablaka és Ethwen Ablak (1471), Etvenablakv (1561). Először a Gyulai szandzsák 1567-es adóösszeírásában Ötvenös. A román név jelöltje Andrei Șaguna püspök.

Története[szerkesztés]

1579-ben 29 adófizető család lakta, vegyesen magyarok és szerbek. Valószínűleg a 17. század elején néptelenedett el.

A 18. század második felében az ún. újaradi uradalmat összevásárló ötvenesi Lovász Mihály választotta uradalma székhelyéül. Lakói állandóan cserélődő, szerződéses gazdasági cselédek voltak, magyarok és románok vegyesen. 1859-ben gazdasági szeszgyárat és gőzmalmot alapítottak területén. 1885-ben az anyagi ágon Lovász-utód Zselénszky Róbert hatezer holdas uradalmának volt a központja. Ekkor a majorságban a grófi rezidencia, a tiszttartólakás és a cselédházak mellett működött a mezőgazdasági eszközöket előállító gépgyár, a malom és a szeszgyár. Utóbbi évente kétezer tonna kukoricát, árpát és rozsot dolgozott fel. Az uradalomban a gabonafélék mellett jelentős volt a repce, a kender és a dohány termesztése.[3]

1926-ig Fakerthez tartozott, ekkor alakították önálló községgé. A Zselénszkytől kisajátított területre a román állam hetven kétegyházi és battonyai román családot telepített. Zselénszky Róbert az 1921-es agrártörvényt kijátszva a megengedettnél több, 1280 holdnyi földet tartott meg. Az 1930-as években az itt termett muskotályszőlőből helyben konyakot is előállítottak. Híres volt ekkoriban dinnyetermesztése is. 1949-ben a Zselénszky-uradalom területéből állami gazdaságot hoztak létre.

Népessége[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898
  • Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982
  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. [1]
  3. Márki Sándor: Az Arad-Hegyalja éjszaknyugati részén. A magyarországi Kárpátegyesület évkönyve 12 (1885), 1–2. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés]