Újárkos
| Újárkos (Iercoșeni) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Rang | falu |
| Községközpont | Selénd |
| Irányítószám | 317332 |
| SIRUTA-kód | 12313 |
| Népesség | |
| Népesség | 61 fő (2011. okt. 31.)[1] +/- |
| Magyar lakosság | – (2011)[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Újárkos
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 21° 58′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 50″, k. h. 21° 58′ 45″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újárkos (Iercoșeni) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Pankotától és Seléndtől keletre, egy erdőkkel körülvett mély völgyben fekvő település. A falu házai szétszórtan állanak.
Története[szerkesztés]
Újárkos nevét 1477-ben említette először oklevél Aroky néven. 1483-ban Arky, 1747-ben Jarkos, 1808-ban Járkos ~ Árkos, 1888-ban Járkos, 1913-ban Újárkos néven írták.
A falu birtokosai 1553-ban a Losonczyak, majd 1732-ben Raynald modenai herceg és a Szentviszlói Desseő-nemzetség voltak.
Lakossága földműveléssel állattenyésztéssel és erdei munkával foglalkozott, régebben faszerszámokat is készítettek és kereskedtek vele.
1910-ben 594 lakosából 437 román, 130 magyar, 19 német volt. Ebből 444 görögkeleti ortodox, 119 római katolikus, 20 református volt.
A trianoni békeszerződés előtt Arad vármegye Tornovai járásához tartozott.
Nevezetességek[szerkesztés]
Nevezetességei közé tartozik az erdőn keresztülmenő Traján sánca; Kornis-völgye és Kornis-kútja, melyekről a hagyomány azt tartja, hogy azok Dézna vára örökös urának, Kornis Zsigmondnak, birtokai voltak, aki méneseit itt tartotta. A Dimpul de Comără nevű halomról a nép azt regéli, hogy Szalonta lakói, a török elől menekülve, kincseiket e halom alá rejtették el.
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Márki Sándor: Arad vármegye és Arad szab. kir. város monographiája. Szerk. Jancsó Benedek, a 3. kötettől Somogyi Gyula. Arad: Monographia-Bizottság. 1892–1895.
.svg){kind=small}