Bondoraszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bondoraszó (Budureasa)
Budureasa.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Bihar
Rang község
Beosztott falvak Belényesszeleste, Borda, Száka, Telek
Polgármester Olea Radu Vasile
Irányítószám 417100
Körzethívószám 0259
SIRUTA-kód 27855
Népesség
Népesség 1641 fő (2011. okt. 31.)[1]
Magyar lakosság 4
Község népessége 2581 fő (2011. okt. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 408 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Bondoraszó (Románia)
Bondoraszó
Bondoraszó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 40′ 45″, k. h. 22° 29′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 45″, k. h. 22° 29′ 43″
Bondoraszó weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Bondoraszó témájú médiaállományokat.

Bondoraszó (románul Budureasa) település Romániában, Bihar megyében.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve a ’dac’ jelentésű román but szóból származik.

Fekvése[szerkesztés]

Bihar megye legdélkeletibb települése, Belényestől 12 km-re délkeletre található. A Bihar-hegység lábainál, a Belényesi-medence legkeletibb részén, a Fekete-Körösbe ömlő Nyimesdi-patak mentén, a Nagyvölgyben fekszik, 300-500 m magas dombokkal körülvéve. Fekvésének köszönhetően a település területén számos patak található. Tipikus hegyvidéki völgytalpi útifalu.

Éghajlata[szerkesztés]

A vidék éghajlata hegyvidéki, az évi átlaghőmérséklet mindössze 7,4–9,15 °C körül mozog. A leghidegebb rendszerint januárban van, ekkor az átlaghőmérséklet -4 °C, míg a legmelegebb júliusban van, ekkor 18 °C az átlag. A falu közelében, a Vlegyásza-csúcs oldalában, 1102 m-es magasságban meteorológiai állomás működik.

Története[szerkesztés]

1583-ban Budwduraz, 1588-ban Bwduraz néven említették először, első telepesei románajkúak voltak. Ekkor még az Erdélyi Fejedelemség része volt, a burdai krajniksághoz tartozott. 1660-ban, amikor a törökök elfoglalták Nagyváradot, Belényes és a környékén levő falvak is török uralom alá kerültek, akik a meghódított területeken megszervezték a Váradi Pasaságot. Ez egészen 1686-ig állt fenn, amikor Habsburg-kézre került. A 17. század végén gróf Gyulay Ferenc birtoka lett, a 18–19. század folyamán pedig a nagyváradi görög katolikus püspökség volt a település földesura.

A falu lakossága 1784-ben aktívan részt vett a Horea-felkelésben.

A falu az 1876-os megyerendezéstől kezdve a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott. Az első világháborúban összesen 34 lakos esett el az osztrák–magyar hadsereg kötelékében. Az 1918-as gyulafehérvári nemzetgyűlésre a falu is küldött képviselőket, itt nyilvánították ki Erdély csatlakozását Romániához. A második világháború során újabb 31 fő vesztette életét a csatatereken. A két világháború áldozatainak emlékére 1992-ben emeltek emlékművet.

Lakossága[szerkesztés]

1910-ben 1072-en lakták, ebből 1001 román, 47 cigány, 17 magyar, 7 ukrán volt.

2002-ben 1574 lakosa volt, melyből 1111 román, 459 cigány, 4 magyar volt.

A lakosság fő jövedelemforrása a gyümölcstermesztés, mezőgazdaság és fafeldolgozás. A településen jelenleg öt óvoda, öt iskola működik 1–4. osztályokkal, valamint egy iskola 5–8. osztályokkal.

Forrás[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)